Mandulás-kókusztejes palacsinta vérnarancsszósszal

Régóta gondolkodom azon, hogy ki kellene próbálni, milyen a palacsinta kókusztejjel. Úgy döntöttem, ma uzsonnára ki is próbálom, aztán megakadt a szemem egy fél csomag mandulán, és akkor bevillant: kókusztejes-mandulás palacsintát fogok sütni. A vérnarancsszósz ötletét pedig Mandulasarok blogjából vettem hozzá (ott céklás-mákos palacsinta mellé készült), épp volt itthon vérnarancs. Nagyon finom, lágy állagú palacsinták lettek, a kókusztej íze nem érződik erősen, és remekül passzol hozzá a vérnarancs, de persze mézzel, juharsziruppal is finom lehet.

Hozzávalók (20-22 minipalacsintához):

2,5 dl kókusztej, 1 dl tej, 1 tojás, 5 dkg mandula finomra darálva, 2 ek, liszt, 2 ek. barna rizslisz, 1 ek. nyírfacukor, fél citrom reszelt héja

A vérnarancsszószhoz: 4-5 vérnarancs, 2 ek. méz, 1 ek. barna rizsliszt (vagy keményítő)

A hozzávalókból palacsintatésztát keverünk, kb. 10 percig állni hagyjuk, majd két evőkanálnyi adagongént megsütjük a palacsintákat.

A szószhoz a narancsok levét kicsavarjuk, beletesszük a mézet s főzni kezdjük. Kb. 10  perc forralás után beleszórjuk a rizslisztet (vagy keményítőt), csomómentesre keverjük, majd kevergetve addig főzzük, míg be nem sűrűsödik.

Paradicsomos-mozzarellás quiche és sárga gévagomba

Egy kedves ír ismerősünk jött hozzánk vacsorára pár napja, akkor készítettem ezt a quiche-t. A quiche-ben az a szuper, hogy melegen, langyosan és hidegen is finom, sőt, még másnap is, így nem kell olyan pontosan időzíteni a tálalását, mint pl. a pizzáét, ami csak frissen az igazi (bár szerintem egy igazán jó margherita pizzánál tulajdonképpen semmi sem finomabb). Ennek a quiche-nek az eredeti receptje egy 2007-es TV Paprika Magazinban található, kicsit persze átvariáltam a hangulatom és a rendelkezésre álló hozzávalók szerint, így került bele egy kis olasz szalámi is (Salamella Romana, az Aldiban kapható, és igazán jó minőségű), viszont kihagytam belőle az eredeti receptben szereplő vöröshagymát és fekete olajbogyót.

A sárga gávagomba egyrészt azért került mellé, mert vendégünkről tudtam, hogy nagyon szereti a különböző gombákat, másrészt mert itt az ideje elfogyasztani a mélyhűtőből a tavalyi dolgokat, a sárga géva tavasszal terem, talán hamarosan szedhetek újra, akkor majd lesznek még gévagombás receptek a blogon.

Hozzávalók:

A tésztához: 25 dkg liszt (nálam félig teljes kiőrlésű), 12,5 dkg vaj, 1 tojás, egy csipet só (+ nekem a tk. liszt miatt kellett 2 ek hideg víz is a tésztába)

A töltelékhez: 4 -5 paradicsom, 15 dkg mozzarella, 5 dkg frissen reszelt parmezán (vagy Grana Padano), 5 dkg Salamella Romana, 3 tojás, 2,5 dl tejszín, 1 gerezd fokhagyma, friss bazsalikom, só, bors

1. A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrunk és folpackba csavarva egy órára hűtőbe tesszük.
2. Amíg a tészta a hűtőben pihen, előkészíthetjük a többi hozzávalót, feldaraboljuk a paradicsomot, a mozzarellát és a szalámit, lereszeljük a parmezánt.
3. Összekeverjük a tojásokat a tejszínnel, sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a reszelt sajtot, belenyomjuk a fokhagymát.
4. Egy óra elteltével a tésztát a formába nyújtjuk, majd belepakoljuk a feldarabolt hozzávalókat (ez nálam gyerekmunka, az ilyen pakolászásokat szinte mindig Regina csinálja).
5. Ráöntjük a tésztára a tejszínes-tojásos keveréket, bazsalikomleveleket tépkedünk rá, majd 180 fokon 40 percig sütjük.

A gombás körethez:

30 dkg sárga gévagomba, fél citrom leve, só, bors, olívaolaj, friss bazsalikom

A feldarabolt gévagombát kevés vajon és olívaolajon párolni kezdjük (nekem már eleve dinsztelve volt a mélyhűtőbe téve), sózzuk, borsozzuk, rácsavarjuk a citromlevet, és rátépkedjük a bazsalikomleveleket. A gomba keménységétől függően (fiatalon puha, később egyre keményebb) 10-20 perc alatt készül el.

Narancsos répa-pasztinák krémleves zsázsacsírával

Ismét egy krémleves. Fél óra alatt elkészül, finom, gyönyörű üde színe van, egészséges, és a kislányom is szerette - tehát tökéletes ebéd (az már más kérdés, hogy ő minden kérmlevesbe frissen reszelt keménysajtot - általában Grana Padanot - akar, az ő verzióját nem kóstoltam meg, szerintem én jártam jobban a zsázsával, de hát váljék egészségére, ezen aztán igazán nem fogunk összeveszni, lényeg, hogy megevett egy tányérnyi levest:)). A zsázsa úgy került a levesre, hogy életemben először kipróbáltam a csíráztatást (kaptam nemrég egy csíráztatótálat), zsázsamagot vettem hozzá, és túl jól sikerült, csíra helyett mára egy csomó kis zöld levél volt a tálban, alul meg kilógtak a kis gyökerek. Mindenesetre én mindenestül rászórtam a levesre, gyökerestül-levelestül, és a zsázsa enyhén csípős, friss íze nagyon jól  illett az édeskés krémleveshez. Aki teheti, használjon bio zöldséget a leveshez, a bio nem csak egészségesebb (nem tartalmaz vegyszermaradványokat, magasabb a vitamin- és ásványianyag-tartalma), hanem sokkal finomabb is!

Hozzávalók (4 adag):

1 pasztinák, 4 répa, 1 nagyobb krumpli, 3 narancs, 1,5 dl tejszín, só, fehérbors, szerecsendió

Elkészítés:

A megtisztított, feldarabolt zöldségeket feltesszük főni annyi vízben, amennyi lazán ellepi. Amikor megpuhulnak, botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a főzőtejszínt, a narancsok kicsavart levét, sóval, fehérborssal és szerecsendióval fűszerezzük, egyet forralunk rajta, majd a zsázsacsírával megszórva tálaljuk.

Grapefruit-mangó turmix kókusztejjel

Gyakran készítek mindenféle gyümölcsturmixot, gyümölcslét, gyümölcspürét. Regina leginkább a kanalazható állagú, általunk "házi fruttapurának" nevezett püréket szereti, nyáron mindennapos tízórai ez, egyszerűen az aprítóba teszek mindenféle gyümölcsöt, 2 perc és kész is. Ez a tízórai azonban most csak az enyém volt, mivel - bár összesen 3 olyan gyümölcs van, amit nem szeret Regina - a mangó és a grapefruit pont ezek közé tartozik (a harmadik a datolyaszilva). Szerintem szuper kombináció, remekül kiegészítik-ellensúlyozzák egymást az ízek.

Hozzávalók (2 pohárnyi):
1 érett mangó, 1 nagy pink grapefruit, 2 dl kókusztej, ízlés szerint kevés nyírfacukor vagy méz

Elkészítés:
A grapefruit levét kicsavarjuk, ráöntjük a feldarabolt mangóra a kókusztejjel együtt, majd botmixerrel pürésítjük, ha nem találjuk elég édesnek, kicsit édesítjük.

Tonhalas céklasaláta petrezselyemmel

Tegnap egy gyors tonhalkrémet készítettem vacsorára, és az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy korábban, amíg az ebédünk (csirkecomb) sült, bedobtam a sütőbe néhány alufóliába csavart céklát is, valamire még jó lesz alapon. Mivel továbbra is nagyon kívánom a zöldségeket, gyorsan össze is kombináltam a kettőt, így még finomabb és még egészségesebb lett a vacsorám. Ha van otthon cékla, érdemes ezzel a módszerrel megsütni azt is olyankor, amikor amúgy is éppen sütünk valamit, hiszen pár darab cékláért nem túl gazdaságos bekapcsolni a sütőt, viszont a sülve tényleg sokkal finomabb, mint pl. párolva. Pár napig simán eláll így a hűtőben.

Hozzávalók (1-2 adag):

1 nagyobb sült cékla, 1 tonhalkonzerv, 1 ek. mascarpone, fél doboz tejföl, fél citrom leve, 1 gerezd foghagyma, friss petrezselyem, extra szűz olívaolaj, só, bors

Elkészítés:

1. A tonhalkrémhez leöntjük a konzerv tonhalról a levet/olajat, összekeverjük a halat a mascarponéval és a tejföllel, belenyomunk egy gerezd fokhagymát, citromot csavarunk bele, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint
2. Az alufóliában megsütött céklát meghámozzuk, kockákra vágjuk, meglocsoljuk kevés extra szűz olívaolajjal, citromlével, kicsit megsózzuk
3. Összekeverjük a céklát a tonhalkrémmel, és apróra vágott friss petrezselymet szórunk rá. 

Végre salátaboglárka!

Receptnek nevezni túlzás lenne, inkább örömhír: a patakparton kezdenek előbújni a salátaboglárkák! Még nincs túl sok, de azért egy kisebb adag salátára valót össze tudtam szedni tíz perc alatt, főleg, hogy a kislányom is segített - tapasztalatom szerint a gyerekek mindenféle gyűjtögetésben nagyon lelkesen vesznek részt, még ha megenni nem is szeretik az épp gyűjtött kincset. Aki csak teheti, szedjen ebből a zsenge, C-vitaminnal teli, friss, zöld ízű salátából, garantáltan jobb, mint a boltban vett, agyonvegyszerezett műsaláták! 

Én túrós csusza mellé ettem ebédre pár  csepp citrommal, extra szűz olívaolajjal és egy csipet sóval, és hihetetlenül jól esett. Ez már tényleg a tavasz!

Mángoldos-fetasajtos spaghetti fekete olajbogyóval

Pár napja gyönyörű, friss mángoldot kaptam a Napos oldalban. Tavaly a saját veteményesemben is szépen termett a mángold, és alig várom, hogy újra azt szedhessem (elvileg az egyik legkorábban kihajtó leveles zöldség, így talán pár hét múlva már szedhetem is), de addig is nagyon megörültem a boltban kapottnak, mert hihetetlenül kívánom a friss zöldségeket. A mángoldot én sokkal jobban kedvelem a spenótnál, különösen szeretem a vastag, ropogós levélnyelét, amit akár külön fogásként is elkészíthetünk. Gyakran készítek belőle meleg salátát, de tésztákhoz is nagyon szeretem. Nyáron nagyon sokszor ettünk mángoldos-fetás-paradicsomos tésztát (persze saját mángoldból és paradicsomból), ez most annak egy paradicsom nélküli, kevésbé nyárias, de nem kevésbé finom változata.

Hozzávalók (4 adag):

1 csomag spaghetti, 1 nagy tő/csokor mángold, 2 dl főzőtejszín (adalék nélküli), 10-15 dkg mascarpone, 15-20 szem fekete olajbogyó, 3 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, fél citrom leve, só, bors

Elkészítés:

1. A mángoldot alaposan megmossuk, a levélnyeleket kb. 1 centis darabokra, a zöld leveleket csíkokra vágjuk
2. Feltesszük főni a vizet a tésztához
3. Egy nagyobb serpenyőben olívaolajat hevítünk, beleobjuk a feldarabolt fokhagymát és a mángolt szárát, kicsit megsózzuk (nem kell nagyon, mert a feta is sós), kevergetjük
4. Ha felforrt a víz, beledobjuk a tésztát
5. Néhány perc után hozzáadjuk a mángold leveleit is, rácsavarjuk a cirtomot, kevergetjük, amíg a levelek kissé megfonnyadnak, majd felöntjük a tejszínnel, belekeverjük a mascarponét, takarékra tesszük, lefedjük és hagyjuk összefőni, néha megkeverjük
6. Mielőtt elkészül a tészta, belemorzsoljuk a fetát, hozzáadjuk a fekete olajbogyót
7. A tésztát leszűrjük, meglocsoljuk kevés extra szűz olívaolajjal, majd a mángoldos szósszal tálaljuk

Birsalmakrémleves

A birsalmatorta receptjénél írtam már, hogy az utóbbi 1-2 évben végre elkezdtem többféleképpen hasznosítani a birsalmát. A birsalmakrémleves lett az egyik kedvencünk, édeskés is, fanyar is, melegen és hidegen is finom. Levesbetétként - elsősorban Regina kedvéért - mazsolát szoktam tenni bele, most ennek hiányában aszalt vörösáfonyával készítettem, de pirított mandulát is szórhatunk a tetejére. A fűszerezését is sokféleképpen variálhatjuk, szoktam készíteni vaníliával vagy fahéjjal, de a forraltboros ízvilág felé is elmehetünk egy kis szegfűszeggel pl. (ilyenkor egy kevés fehérbor sem árt a levesnek). Most a legegyszerűbb alapverziót főztem, semmilyen külön fűszer nem került bele, így is finom és különleges a leves. Szerencsére még mindig van az ősszel lefagyasztott birsből, néhány birsalmás ételt még biztosan fogok készíteni, mielőtt megjelenik a sok friss tavaszi zöldség-gyümölcs

Hozzávalók (4-5 adaghoz):

2 nagyobb birsalma, 1 pohár natúr joghurt (vagy tejszín), pár csepp stevia (vagy méz, nádcukor, bármilyen természetes édesítő), 5 dkg aszalt vörösáfonya

Elkészítés:

A cikkekre vágott birsalmákat (meghámozni nem szükséges, csak a magházat kell kivágni) feltesszük főni annyi vizben, amennyi lazán ellepi. Amikor megpuhult, botmixerrel pürésítjük, majd átszűrjük (apró kis kemény, kavicsszerű darabkák lehetnek benne, ami a levesben zavaró). Ezután hozzáadjuk a joghurtot (lehet tejszínt is), ha akarjuk, fűszerezhetjük vaníliával, fahéjjal vagy szegfűszeggel, beleszórjuk a vörösáfonyát (vagy mazsolát), ízlés szerint édesítjük, egyet forralunk rajta, és kész is van. Tálalhatjuk hidegen vagy melegen.

Szedres túrótorta

Ez az a sütemény, amit tavaly a legtöbbször készítettem. Egyszerű, finom, és ami az esetemben a legfontosabb volt: ha cukor helyett nyírfacukorral készül, minimális a szénhidráttartalma, így terhesen akármennyit ehettem belőle, simán beilleszthető egy szigorúbb szénhidrátdiétába is. Mindenféle gyümölccsel jó (sárgabarack, szilva, ribizli pl.), de talán szederrel a legjobb - nekem még pont volt egy adag a tavaly nyáron lefagyasztott szederből. Készülhet ricottával is, vagy a túró egy részét helyettesíthetjük mascarponéval akár, úgy is nagyon finom, de én kimondottan szeretem, amikor a túrószemcsék érződnek benne. Flat-Cat blogján találtam a receptet. Lehetőség szerint készítsük biotúróból és bio/házi tojásból, citromhéjat viszont tényleg csak akkor reszeljünk bele, ha kezeletlen!

Hozzávalók:

50 dkg túró, 5 tojás, 5 dkg búzadara (teljes kiőrlésű), 4 ek. nyírfacukor, 1 tasak bourbon vaníliáscukor, 1 citrom leve és reszelt héja (kezeletlen!), kb. 25 dkg szeder 

Elkészítés:

A túrót és a tojásokat egy tálban jól összekeverjük (lehet habverővel is), hozzákeverjük a búzadarát, a vaníliáscukrot, a citrom levét és héját. Kikent sütőformába öntjük, a tetejére tesszük szedret, és 150-160 fokra előmelegített sütőben 70 percig sütjük.

Mézes birsalmatorta

Ősszel rengeteg birsalma termett Visegrádon. Régebben alapvetően két felhasználási módját ismertük: vagy pálinka lett belőle, vagy birsalmasajt. Az előbbi nyilvánvalóan az egyik legjobb dolog, amit birsalmából készíthetünk, de azért nagyon örülök, hogy pár éve elkezdtem sok más módon is hasznosítani. Több kilónyit fagyasztottunk le belőle ősszel csak simán cikkekre vágva, rengetegszer készült belőle birsalmakrémleves és gyakran sütöttem húsok mellé is. Még mindig van pár adag a mélyhűtőben, és kedden a hirtelen visszatért télben eszembe jutott, hogy jó lenne valami finomsagot készíteni belőle. Így jött a birsalmatorta ötlete, rögtönzött recept, de nagyon finom lett, biztos, hogy máskor is el fogom készíteni.

Hozzávalók:

A tésztához: 18 dkg liszt, 12 dkg vaj, 3 ek. hideg víz, 1 ek nyírfacukor, 

A tetejére: 1 doboz (25 dkg) mascarpone, 1/2 dl tej vagy tejszín, 2 ek nyírfacukor, 1 tasak bourbon vaníliáscukor, 1-2 birsalma, 1-2 alma (mérettől függően), 3 ek. méz, 3 dkg vaj

Elkészítés: 

1. A tésztához a lisztet a hideg vajjal és a cukorral összedolgozzuk (én a robotgép aprítójába tettem, így pár mp. az egész), majd 3 ek. hideg vízzel jól összegyúrjuk, folpackba csavarjuk, és fél órára a hűtőszerkénybe tesszük.
2. A birsalmát és az almát nem túl vékony cikkekre vágjuk
3. Egy serpenyőben felmelegítjük a vajat a mézzel, ebben pároljuk meg a gyümölcsöket (kezdjük a birssel, mert ennek sokkal több idő kell, az almát csak akkor tegyük hozzá, amikor a birs már kezd megpuhulni)
4. Fél óra elteltével a tésztát kinyújtjuk, vagy csak simán belenyomkodjuk a kikent piteformába - én most így tettem, nem zavar a "rusztikus" külső :)
5. A tésztát beborítjuk sütöpapírral, sütőgolyót vagy babot vagy kavicsot szórunk rá, így sütjük 10 percig 180 fokra előmelegített sütőben, majd levesszük a nehezéket és a papírt, és további 10 percig sütjük (én itt csaltam, a négyhónapos Flórával a kezemben nem tudtam megoldani ezt a nehezékes bonyolítást, csak simán sütöttem 20 percig - nem lett olyan szép, de úgysem látszik:))
6. A mascarponét simára keverjuk a tejjel/tejszínnel, hogy lágyabb krémet kapjunk, hozzáadjuk a nyírfacukrot és a vaníliát
7. Ha megsült a tészta, hagyjuk kicsit kihűlni, majd rákenjük a mascarponekrémet, a tetejére tesszük a mézben párolt birsalma és almaszeleteket, és kb. 10 percre visszatesszük a 200 fokos sütőbe, hogy az egész összesüljön kicsit