Őszi zöldségleves quinoával és kölessel- még mindig a veteményesből

Nagyon elmaradtam a bejegyzésekkel ebben a hónapban. Vége a nyárnak, visszaköltöztünk Budapestre, Regina elkezdte az óvodát, Flóra elkezdett járni (és mindenhová fel tud mászni:)) - sok változás ez így egyszerre, amíg nem alakul ki az új életritmusunk, nehezen találok időt a blogírásra. Pedig főzni persze főzök, és megszakad a szívem, hogy Regina az oviban mondjuk dínófalatkákat kap ebédre, meg virslit valami főzeléknek nevezett izével.... Mondta az óvónő, hogy nagyon keveset eszik, én meg igyekeztem diplomatikusan elmagyarázni, hogy hát nem ilyen ételekhez van szokva... Az a nehéz ebben, hogy nem mondhatom neki azt, hogy ne egye az ovis kaját, sőt, pont hogy meg kell dicsérnem, ha jóízűen megevett valamit. Értem én, hogy párszáz forintból nem lehet csodákat tenni, de azért az az agyonsózott, húst szerintem sosem látott dínófalatka egy kicsit kiborított:( Délután-este mindenesetre igyekszem minél egészségesebben etetni.

Szóval már csak hétvégenként jövünk ki Visegrádra, és hál'Istennek még olyan jól tartja magát a veteményes, hogy egész héten abból főzök, amit hétvégén betakarítok: mángold, cukkini, paradicsom, répa, cékla, és most kezd érni a sütőtök is. Meg persze a rengeteg alma, birs, és idén először őszibarack is volt bőven (szép sorban utolérem majd magamat a bejegyzésekkel talán, és akkor írok a szeptemberi lekvárokról, meg a bébiételnek eltett gyümölcspürékről is). Ezt a levest pár hete, egy hűvösebb napon főztem - a gabonáktól tápláló, egytálétel-jellegű lett, és isteni érzés volt, hogy minden benne lévő zöldséget én termeltem:)

Hozzávalók (4-6 főre):

2 közepes cukkini, egy csokor színes mándold, fél kiló paradicsom, 6-8 kicsi répa (minirépáim lettek a veteményesben, nem nőttek nagyobbra), 2 gerezd fokhagyma, fél bögrényi köles, fél bögrényi quinoa, 2 dl tejszín (nálam most zabtejszín volt, mert Flórának is adtam belőle), só, bors, római kömény, kurkuma, extra szűz olívaolaj

A cukkiniket felkockáztam, a mándoldot durvára daraboltam. Kevés olívaolajon kicsit megpirítottam a fokhagymát, majd rádobtam a zöldségeket (a cukkinit, a minirépákat - egészben, és a mángoldszárakat). Kicsit sóztam, kevergettem, majd felöntöttem vízzel (Visegrádon forrásvízzel főzünk, Bp.-en van fordított ozmózisos víztisztítónk). Néhány perc után beledobtam a mángold leveles részét is, hozzáadtam a gabonákat, majd takarék lángol lefedve főztem, míg a zöldségek és a gabona is megpuhult (úgy fél órát). Az utolsó pár percben adtam hozzá a feldarabolt paradicsomot, fűszereztem, majd hozzáadtam a tejszínt. Ezután már csak egyet forraltam rajta. Tálaláskor csepegtethetünk rá kevés citromlét, extra szűz olívaolajat, és a parmezán is határozottan jól áll neki (ez már csak fotózás után jutott eszembe, éhes voltam, nem fényképeztem újra:))

Mézes-balzsamecetes-kakukkfüves sült zöldségek a veteményesből

Elmondhatatlanul jó érzés a saját veteményesemben termett zöldségekből főzni, pláne, amikor ilyen csodálatos, színes zöldségek kerülnek terítékre. Mivel hónapok óta nagyon nagy a szárazság, a céklák és a répák nem nőttek túl nagyra, és úgy láttam, ennél nagyobbak már nem is lesznek, így tegnap - Regina nagy örömére, imádja learatni a termést:) - kihúztuk az összes bordó répát, és a színes céklák közül is jónéhányat (albínót, sárgát és chioggiát), meg még pár hosszúkás lilahagymát. Ahogy végignéztem ezen a színkavalkádon, egyből tudtam, együtt fogom megsütni őket. A méz-balazsamecet páros nálam nagy kedvenc, ha sült zöldségekről van szó, a kakukkfű - szintén saját termés - pedig szintén nagyon jól illik a répához, céklához egyaránt. 

Hozzávalók: kb. 1 kg répa és cékla vegyesen (színes fajtákhoz itthon nem könnyű hozzájutni, de tökéletesen működik a hagyományos fajtákkal is),  4 lila sonkahagyma, 1 ek. méz, 2 ek. balzsamecet, néhány ág kakukkfű,  extra szűz olívaolaj, só, bors

A répákat jól megmostam, de nem hámoztam meg, hiszen zsengék, és pont a  bordó héjuk miatt különlegesek, majd hosszában félbevágtam (némelyiknek narancssárga, némelyiknek citromsárga a belseje, lenyűgözőek!). A cékláknak is csak a két végét vágtam le, majd mérettől függően kettő-négy darabba vágtam őket. A lilahagymákat szintén hosszában vágtam félbe. Egy tepsiben jól összeforgattam az egészet, meglocsoltam olívaolajjal, sóztam, borsoztam, majd összeforgattam a mézzel és a balzsamecettel. Rámorzsoltam a kakukkfüvet, lefedtem alufóliával, majd 200 fokon (légkeveréssel) 1 órán át sütöttem. Vajpuhára sültek a zöldségek (a céklák kicsit keménynek, száraznak tűntek, amikor vágtam őket, aggódtam, megpuhulnak-e rendesen), a méz-balzsamecet kombináció remekül kiemelte az amúgy is édeskés ízüket. Tálalás előtt még egy kis friss kakukkfüvet is morzsoltam rá, hogy még jobban érződjön az aromája. Olyan finom lett, hogy képes lettem volna egyedül megenni az egészet, de persze visszafogtam magam:) Regina először csak a répából akart enni, de sikerült rábeszélnem, hogy kóstolja meg a céklát - végül még háromszor kért, azt hiszem, ezzel sikerült kihúznunk a céklát a nemszeretem zöldségek listájáról:)

Kerti rizottó

Pár hete készült már ez a rögtönzött ebéd, most jöttem rá, hogy még nem tettem fel a receptjét. Egyelnem kellett a veteményesben a répákat és az édesköményt, de nem volt szívem nem felhasználni a cuki kis színes répákat és a zsenge, ropogós édeskömény-kezdeményeket (sajnos az édeskömény-termesztés azóta kudarcba fulladt, ma dobtam az egészet a komposztba, a nagy szárazságban nem fejlesztett gumót, a szára fás és száraz lett, és a nagyrésze fel is magzott, újraültettem egy adagot, hátha még őszig lesz belőle valami). Miközben egyeltem, Regina felfedezte, hogy pár sárga cukkini is van már (azóta hihetetlen mennyiségben teremnek, el fogom árasztani a blogot cukkinis receptekkel:)), és nem tudott ellenállni a csábításnak, leszedett két kis cukkinit és egy virágot. Szedtünk egy kisebb csokornyi színes mángoldot is, meg egy-két fej lila újhagymát is kihúztunk. Mondtam neki, hogy akkor ez lesz a jó kertészek jutalma, a frissen leszedett zödségekből lesz az ebéd, ő meg nagyon lelkesen állította, hogy ő már minden zöldséget szeret, és meg is fogja enni. Sokszor megfigyeltem már, hogy sokkal szívesebben eszi az olyan zöldséget, aminek a termesztésében is részt vesz, de igazából nem mertem remélni, hogy tényleg meg fogja enni ezt a csupa zöldséges ételt. Ehhez képest még repetát is kért, és azóta is simán eszi a mángoldot meg a cukkinit, sőt, ma, amikor kihúzkodtuk a felmagzott édesköményeket, a kishúgával együtt boldogan rágcsált el néhány zsengébb édesköményszárat. Szóval ez a veteményes egyik fő haszna (azon kívül persze, hogy szinte alig kell zöldségeshez járni), Regina megszerette a zöldségeket:) A rizottó pedig tényleg szuper lett, pedig szentségtörő módon az előző napról maradt, kész rizzsel készítettem. Érződött benne az alapanyagok frissessége, a szemet gyönyörködtető színekről nem is beszélve.

Hozzávalók (2 főre):

2 kis cukkini (+ 1 cukkinivirág), egy marék apró répa (vagy egy nagyobb új sárgarépa), 1 fej új lilahagyma, édeskömény (nálam egy csokornyi egyelt édeskömény-kezdemény mindenestül, a gyökerével együtt, megfelel egy negyednyi édesköménygumónak kb.), 4-5 színes mángold szára (a leveleket külön használtam fel), 2-3 paradicsom (ez az egy, ami még nem saját, de már alakul az is:)), egy nagy bögrényi maradék főtt rizs, extra szűz olívaolaj, vaj, fél citrom leve, só, bors

A zöldségeket apróra daraboltam (nagyon apróra, megfigyeltem, hogy így sokkal jobban megeszi Regina). A hagymát, a cukkinit, a mándolgszárat és az édesköményt vaj és olívaolaj keverékén párolni kezdtem, sóztam, borsoztam (elég bőségesen), kevés vizet öntöttem rá, rácsavartam fél citrom levét, majd lefedve puhára pároltam. Mikor minden zöldség megpuhult, hozzáadtam a meghámozott és kockákra vágott paradicsomot és a felvagdosott cukkinivirágot, 1-2 percig még pároltam, majd belekevertem a főtt rizst. Hozzáadtam egy diónyi vajat, hogy krémes legyen, kicsit még sóztam-borsoztam, majd Reginával ketten megettük az egészet, és közben arról beszélgettünk, milyen jó dolog a saját veteményes:)

Bébiétel 1. - Édeskömény-répa-pasztinákpüré

Flóra lassan hét hónapos lesz, pár hete eszik gyümölcs- és zöldségpüréket. Az első időszakban gyakran veszek kész bio bébiteleket is (főleg gyümölcsöset, a zöldséges bébiételek javarésze tapasztalatom szerint ehetetlen, már a szaguk is borzasztó), de azért amikor csak lehet, igyekszem én készíteni az ételét. Szerencsére a két alapkaját, alma- és sütőtökpürét bőven tettem el a mélyhűtőbe még tavaly, almát nyáron, sajátot (sütőzacskóban sütve, turmixolva), sütőtököt ősszel, biót (szerencsére a lehető legfinomabbat sikerült kifognom, olyan édes, hogy ha nem én tettem volna el neki, biztos lennék benne, hogy cukrozva/mézezve van). A Reginánál is jól bevált módszer szerint időnként főzök egy nagyobb adag babazöldséglevest (később már babahúslevest), majd különböző arányokban lefagyasztom. A babák számára érdemes még akkor is biozöldségeket venni (vagy saját veteményesben termeszteni), ha magunknak nem szoktunk - az ő szervezetük még fokozottan érzékeny a vegyszermaradványokra, ráadásul a bio termékben sokkal több a vitamin, a tápanyag mint a sima boltiban. Mivel el nem ítélhető módon a babák az édes ízeket részesítik előnyben - az anyatej ugyebár édes, ehhez vannak szokva:) - érdemes olyan ételekkel kezdeni a hozzátáplálásukat, amelyek természetesen édesek (nem édesítettek!!!). Szerencsére a zöldségek között is bőven van édes ízű, és nem csak a sütőtök: ha jó minőségű az alapanyag és jól van elkészítve, édes a répa, a cékla, a pasztinák, meg természetesen az édeskömény és az édesburgonya. Mindegyik bevezethető a hozzátáplálás első hónapjaiban, és végtelen variációs lehetőséget biztosít. 

Ez a püré pár hete készült, amikor nagyon szép bio édesköményt kaptam (ültettem is, remélem, abból is lesz majd valami). Egy nagy édesköménygumót (nyugodtan mehet bele a zöldje is), egy nagyobb pasztinákot és 3 sárgarépát megtisztítottam, feldaraboltam, felöntöttem annyi forrásvízzel, ami ellepi, majd puhára pároltam. A legvégén dobtam mellé néhány szál petrezselymet a kertből, majd a főzővízzel együtt leturmixoltam, így pont jó lett az állaga. Isteni finom lett, édeskés, ízletes, fényévekre van az ízetlen bolti zöldségpüréktől. Kicsi adagokban lefagyasztottam, Flóra tegnap és ma is jóízűen bevágott egy adagot, persze úgy, hogy mindent összekent vele, de hát ez a babaetetés velejárója (nem viseli el a partedlit, ez van:))

Narancsos répa-pasztinák krémleves zsázsacsírával

Ismét egy krémleves. Fél óra alatt elkészül, finom, gyönyörű üde színe van, egészséges, és a kislányom is szerette - tehát tökéletes ebéd (az már más kérdés, hogy ő minden kérmlevesbe frissen reszelt keménysajtot - általában Grana Padanot - akar, az ő verzióját nem kóstoltam meg, szerintem én jártam jobban a zsázsával, de hát váljék egészségére, ezen aztán igazán nem fogunk összeveszni, lényeg, hogy megevett egy tányérnyi levest:)). A zsázsa úgy került a levesre, hogy életemben először kipróbáltam a csíráztatást (kaptam nemrég egy csíráztatótálat), zsázsamagot vettem hozzá, és túl jól sikerült, csíra helyett mára egy csomó kis zöld levél volt a tálban, alul meg kilógtak a kis gyökerek. Mindenesetre én mindenestül rászórtam a levesre, gyökerestül-levelestül, és a zsázsa enyhén csípős, friss íze nagyon jól  illett az édeskés krémleveshez. Aki teheti, használjon bio zöldséget a leveshez, a bio nem csak egészségesebb (nem tartalmaz vegyszermaradványokat, magasabb a vitamin- és ásványianyag-tartalma), hanem sokkal finomabb is!

Hozzávalók (4 adag):

1 pasztinák, 4 répa, 1 nagyobb krumpli, 3 narancs, 1,5 dl tejszín, só, fehérbors, szerecsendió

Elkészítés:

A megtisztított, feldarabolt zöldségeket feltesszük főni annyi vízben, amennyi lazán ellepi. Amikor megpuhulnak, botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a főzőtejszínt, a narancsok kicsavart levét, sóval, fehérborssal és szerecsendióval fűszerezzük, egyet forralunk rajta, majd a zsázsacsírával megszórva tálaljuk.

Édesköménysaláta sárgarépával és mandarinnal

Az utóbbi hetekben hihetetlenül kívánom a friss zöldségeket, előfordult, hogy arról álmodtam, salátát szedek a veteményesemben. Gondolom, ez elsősorban a tél végi, vitaminhiányos időszak miatt van, amire nálam a szoptatás még rátesz egy lapáttal, a kis tejvámpírom minden tartalék vitamint kiesz belőlem :) Írtam már arról, hogy a boltban kapható zöldsalátákhoz nincs sok bizalmam, tele vannak vegyszerekkel. Így aztán igyekszem a most beszerezhető biozöldségekből kreálni különféle salátákat. A mandarin hirtelen jött ötlet volt, úgy éreztem, hiányzik még valami a zöldségek mellől, amivel ízre és színre is igazán friss, üde salátát kapok. Nem nyúltam mellé, a mandarin nagyon jól harmonizál az édesköménnyel. Annyira domináns ízű ez a két összetevő, hogy az öntetet nem akartam semmivel bonyolítani, csak citrom, extra szűz olívaolaj és kevés méz került bele.

Hozzávalók (3-4 adag): 

1 édesköménygumó, 1 nagyobb sárgarépa, 3-4 mandarin, 1/2 dl extra szűz olívaolaj, fél citrom leve, 1 tk. méz, só

Az édesköményt vékony csíkokra daraboljuk, a répát a zöldséghámozóval vágjuk papírvékonyra. A mandarint én simán csak cikkekre szedtem és a cikkeket keresztben kettévágtam, akinek sok ideje/türelme van, filézze, engem egyáltalán nem zavar, ha nincs filézve. Rálocsoljuk az olívaolajat, rácsavarjuk a citromot, teszünk hozzá egy kanál mézet és egy kis sót, és már kész is. Tényleg nagyon-nagyon finom.

Mandulás-datolyás répagolyók

Pár napja készítettük uzsonnára ezt az egészséges finomságot. Regina nyersen elvileg nem szereti a répát, de ha együtt készítünk belőle édességet, természetesen ő is szívesen megeszi - ezért is igyekszem olyan finomságokat kitalálni, amikbe bele tudok csempészni zöldségeket is.

Hozzávalók:
2 bio répa, 1 bio alma, 5 dkg mandula, 5 dkg bio mazsola, 5-6 szem bio datolya (aszalt gyümölcsökből igyekszem mindig biót venni, hogy ne legyen benne kálium-szorbát vagy más tartósítószerek), kb. fél bögre pattogatott amaránt mag (vagy zabpehely), 1 tk. fahéj, esetleg kevés méz vagy agavészirup

1. A répákat és az almát finomra reszeljük
2. A mandulát, mazsolát és datolyát az aprítóba tesszük, ledaráljuk
3. Összekeverjük a hozzávalókat, fahéjjal ízesítjük, és annyi amarántmagot teszünk hozzá, hogy formázható legyen a massza 
4. Ha nem találjuk elég édesnek, tehetünk hozzá kevés mézet, agavé- vagy juharszirupot
5. Megkérjük a gyerekünket, hogy formázzon golyókat a masszából :)