Ribizlis túrótorta sütés nélkül

Ez még a kánikulai napok alatt készült, amikor muszáj volt a sütő bekapcsolása nélkül megoldani a "mi lesz ma a finomság?" problémát. Könnyen és gyorsan elkészíthető, igazi nyári desszert, az egyetlen baj az vele, hogy jópár órát kell pihentetni a hűtőben, ha azt akarjuk, hogy szeletelni is lehessen. Ha pohárkrémmel is megelégszünk, akár azonnal is ehetjük:))

Hozzávalók: 

egy zacskó háztartási keksz (jobban szeretek Korpovit jellegű, édesítetlen kekszet használni a kekszes süteményalapokhoz, amit magam édesíthetek pl. mézzel, de most csak ez volt itthon), 10 dkg kesudió (vagy mandula, mogyoró stb.), 15 dkg kókuszzsír, fél kiló túró (nálam túró és ricotta vegyesen), 2 dl tejszín, ízlés szerint (nyírfa)cukor, vanília, 20 dkg ribizli

A kekszet és a kesudiót a robotgépben morzsává aprítottam, majd összevertem a felolvasztott kókuszzsírral, és belenyomogattam a szintén kókuszzsírral kikent kapcsos tortaforma aljába. Rászórtam ribizli felét. A túrót és a ricottát (igazság szerint szűk fél doboznyi maradék mascarponét is belekevertem, de ez nem szükségszerű) összekevertem 2-3 evőkanálnyi nyírfacukorral, belekapartam fél vaníliarúd belsejét, majd óvatosan összeforgattam a habbá vert tejszínnel. Elegyengettem a kekeszes-ribizlis rétegen, majd a tetejére szórtam a ribizli másik felét. Jónéhány órára hűtőbe kell tenni, vagy akár egy egész éjszakára, és akkor valóban tortaszerű, szépen szeletelhető desszertet kapunk. A kesudió nagyon feldobja a kekszes alapot, hozzá a túró frissessége meg a ribizli savanykás íze pedig igazán klasszikus párost alkotnak.

Szedres-barackos joghurttorta kókuszvirágcukorral, sütés nélkül

Néhány hete, még sárgabarack- és szederszezonban készült ez a könnyű, sütés nélküli finomság. Csak azért nem írom, hogy villámgyors, mert lecsepegtetett joghurtból készítettem a krémet, ami legalább 1 napig tart, bár munka nem sok van vele. De ha a sűrű, krémes joghurt megvan, akkor már valóban villámgyorsan elkészül. Nevezhetném kókuszos-gyümölcsös joghurttortának is, hiszen kókuszvirágcukrot és kókuszzsírt használtam hozzá, de az becsapós lenne, hiszen egyáltalán nincs  kókuszíze. Viszont a kókuszvirágcukortól elképesztően finom, karamelles plusz ízt kap, aki még nem ismeri ezt a vitaminokban gazdag természetes édesítőt, mindenképp próbálja ki, nagy önuralom kell hozzá, hogy az ember ne kóstolgassa el kiskanállal az egészet:) Természetesem más gyümölcsökkel is működik, és ha nem cukrozzuk agyon, kimondottan diétás, egészséges sütemény.

Hozzávalók:

1 csomag teljes kiőrlésű kétszersült (vagy keksz, én Korpovitet szoktam használni, mert az nem édes, és mézzel ízlés szerint ízesíthetem, de most csak kétszersült volt itthon), 10 dkg kókuszzsír (vagy vaj), 2-3 dl sűrű (görög) joghurt, 8-10 db. sárgabarack, egy marék szeder, 2 dl tejszín, ízlés szerint 2-3 ek. kókuszvirágcukor, 1 ek. nyírfacukor

A kétszersültet konyharuhába csomagoltam, és a sodrófával morzsássá törtem. Összekevertem a kókuszzsírral és egy ek. kókuszvirágcukorral, és a kapcsos tortaforma aljába nyomogattam. Még előző nap fél liter házi joghurtot egy konyharuhával bélelt szűrőbe öntöttem és a hűtőbe tettem. Másnapra a savó kicsöpögött belőle, és sűrű, krémes joghurtot kaptam. Az így kapott joghurtot összekevertem 2 ek. kókuszvirágcukorral, majd 3 puha sárgabarackot villával összenyomogattam benne (direkt nem akartam teljesen pürésíteni). A joghurtos krémet elkentem a kétszersültes alapon, eloszlattam rajta a nyírfacukorral kemény habbá vert tejszínt, majd díszítettem a gyümölcsökkel. Illene fogyasztás előtt pár órára hűtőbe tenni, hogy szépen lehessen szeletelni, de ez nekem nem sikerült, a fele szinte azonnal elfogyott, morzsásan, trutyisan:) A maradék, ami megélte az estét, már gyönyörűen szeletelhető volt...

Mivel a torta épp megfelel a Reformkori konyha kiírásának a SAD VIII. fordulójára, amelyre gyümölcsökkel díszített édességeket vár Petra, így ezzel a recepttel nevezek a játékba.