Zöldspárgás kenyérlepény dagasztás nélküli kenyértésztából

Régóta sütöm (sajnos nem elég gyakran, erre minden alkalommal rájövök) a dagasztás nélküli kenyeret, tényleg lenyűgöző, hogy milyen egyszerű és milyen finom. Most először próbáltam ki, hogy mi van akkor, ha ugyanabból a tésztából valami lepényszerűséget sütök - és hát tökéletesen bejött. Azt hiszem, heti rendszerességgel készítem ezentúl, hiszen ha a hosszú kelesztési időt nem számolom, pillanatok alatt elkészül, jól időzítve lehet belőle villámgyors ebéd vagy vacsora, bármilyen zöldséggel, sajttal - indul a kísérletezés.

Hozzávalók: 

5 bögre liszt (nálam a negyede teljes kiőrlésű tönköly, a háromnegyede sima bio fehérliszt), 2,5 bögre víz, egy csapott teáskanál szárított élesztő (ebből a mennyiségből egy kisebb tepsinyi lepény és egy közepes méretű cipó is lett), egy csomag zöldspárga, néhány ág rozmaring vagy más zöldfűszer, só, bors, extra szűz olívaolaj

A kenyértésztához elég, ha annyit megjegyzünk, hogy feleannyi víz, mint amennyi liszt. Most én nagyobb adagot készítettem, hogy legyen kenyér is, ne csak lepény, egyébként 2-3 bögre liszt bőven elég lehet egy lepényhez. A lisztet egy nagyobb tálba öntjük, elkeverjük az élesztővel és ízlés szerint sóval (én egész kevés sóval szeretem a kenyeret, rosszul vagyok, ha olyat olvasok a kenyérreceptekben, hogy adjunk hozzá egy evőkanál sót, brrr...), majd hozzáadjuk a vizet, és egyszerűen összekeverjük. Ne várjunk gyúrható tésztát, nem kell olyannak lennie. Ezután egyszerűen lefedjük egy folpackkal, és 12-15 órára félretesszük. Ekkorra egy még hígabb, buborékos tésztát kapunk. Kapcsoljuk be a sütőt 230-250 fokra, a tésztát kavarjuk át egy kicsit, majd ha a sütő kellőképpen átmelegedett, öntsük a tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsibe (én egy kis olívaolajat kenek a sütőpapírra is), és oszlassuk el benne egyenletesen. Szórjuk a tetejére a megtisztított és feldarabolt zöldspárgát, szórjunk rá felaprított rozmaringot, sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg kicsit extra szűz olívaolajjal, majd mehet is a sütőbe. Kb. fél óra alatt sül meg (ha 250-en kezdtünk, levehetjük 220 fok körülre a sütő hőmérsékletét). 

Ha kenyeret sütök, azt általában ovális jénaiban szoktam, amit a sütővel együtt előmelegítek. Ha tényleg rendesen felforrósítjuk, nem kell semmivel kikenni, lényeg, hogy sercegjen, mikor beleöntjük a tésztát, így ha megsült, gyönyörűen kijön. Nem formázom a tésztát, csak beleöntöm, figyelgetem, majd bő fél óra múlva kiveszem - de a kenyérsütés elég szubjektív dolog, sok függ tőlünk és a sütőnktől is. Mindenesetre tele van a net DNK kenyérreceptekkel, érdemes átnézni párat, elolvasni mások tapasztalatait, mielőtt kiválasztja az ember a saját módszerét. Gabojsza módszere például nagyon szimpatikus, gyönyörűek a kenyerei, érdemes megnézni. 

Újkrumpli és zöldspárga zöldsalátával, eperrel, bresaolával - avagy egy tányéron a május ízei

Ez a hideg-meleg saláta igazi tobzódás a májusi ízekben. Alapvetően vegetáriánus fogás lett volna, de aztán belebotlottam a Culinarisban ebbe a csodás bresaolába féláron - még így sem mondom azt, hogy megfizethető, de nagyritkán azért belefér. A lányok le voltak tőle nyűgözve (mármint a bresaolától meg még a krumplitól, a salátától csak mi, felnőttek...). 

Arányokat nem írok, hiszen mindenki kedvére állította össze a saját adagját a különféle hozzávalókból. Az újkumplit kicsit ledörzsöltem, meglocsoltam extra szűz olívaolajjal, durva szemű Himalája-sóval, pár csepp citromlével, jól összeforgattam, majd 220 fokon bő fél óra alatt megsütöttem. Ezalatt grillserpenyőben megsütöttem a spárgákat (a zöldet én nem szoktam hámozni, csak letöröm a fás végüket) kevés olívaolajon, sóval és balzsamecettel nyakonöntve. A saláta már mind a saját veteményesemből van, minden nap eszem, zöldturmixnak pedig még a lányok is isszák:) Összekeverve vetettem mindenféle salátamagot, így csak tépni kell egy-két maroknyit, és kész. Apró spenót- és sóskalevelek, zsenge céklalevél, rucola és zsázsa is van benne, szóval kész ízorgia. A jól megmosott salátát a szokásos, legegyszerűbb módom ízesítettem - bonyolult dresszingeket csak nagyritkán készítek, általában maradok a jól bevált extra szűz olívaolaj + balzsamecet/citromlé + só, bors kombinációnál. Dobtam rá pár szem epret, hogy az édességével, frissességével feldobja az ízeket. A tányéron a salátára tettem pár szelet hajszálvékony bresaolát (ami ugye az olaszok szárított marhasonkája, nagyon alacsony zsírtartalommal és isteni ízzel), mellé tettem a grillezett spárgát és az puhára sült újkumlikat, majd az egész kapott még egy löttyintésnyi olívaolajat. Számomra ilyen egy tökéletes májusi ebéd:)

Zöldspárgás kuszkusz

Amíg tart a spárgaszezon, igyekszem minél többet enni belőle, megunhatatlan étel. A zöldet és a fehéret egyformán kedvelem, de mostanában gyakrabban választom a zöldet, egész egyszerűen azért, mert könnyebb bánni vele, nem kell meghámozni, nekem pedig ritkán jut 20 percnél több időm a főzésre Flóra mellett. Szóval ez is egy villámgyors ebéd, de annál finomabb. Reginának a spárgadarabokat ki kellett szedegetnem, azt viszont nem tudta, hogy spárga-alaplével csináltam a kuszkuszt, így azért ő is kapott belőle (krémlevesként meg simán megeszik minden zöldséget, a zöldspárgakrémlevest tükörtojással imádja, érthetetlen:)). Alapvetően vega fogás lenne, de én most tettem bele egy kis bacont is (simán kihagyható belőle), ami Reginánál mindig nyerő, a férjemről nem is beszélve:)

Hozzávalók (3 adag):

Egy csomag zöldspárga, 3 dl kuszkusz, 5 dkg bacon, 2 gerezd fokhagyma, egy csomag peterzselyem, só, bors, citrom, extra szűz olívaolaj

A spárgát alaposan megmostam, majd az alsó, fás részét letörtem (magától ott törik el, ahol már kell, de késsel is csinálhatjuk, ahol könnyen belemegy a kés éle, ott már nem fás). Nem volt szívem kidobni a fás részt sem, így kisebb darabokra vágtam, és feltettem főni 4 dl vízben kis sóval és citromlével. Közben felvágtam a bacont és a fokhagymát, kevés olívaolajban pirítani kezdtem, majd rádobtam a pár centis darabokra vágott spárgát, kicsit kavargattam, majd alacsonyabbra vettem a lángot, és lefedve hagytam párolódni. Amikor a spárgadarabok megpuhultak az alaplében, leszűrtem, és ezzel készítettem el a kuszkuszt (én mindig úgy készítem, hogy a forró léhez azonos mennyiségű kuszkuszt adok, lezárom alatta a lángot és lefedem, 5 perc múlva jó is, csak kevés olaj/vaj kell hozzá). A kész kuszkuszt összekevertem az időközben megpárolódott spárgás-baconos alappal, hozzáadtam az apróra vágott petrezselymet, majd kevés cirtomlével, sóval, borssal még ízesítettem. Tálaláskor még önthetünk rá kevés extra szűz olívaolajat.

Spaghetti gorgonzolás zöldspárgapürével

Tulajdonképpen egy maradékfelhasználós ebéd volt ez, ami igencsak jól sikerült. A zöldspárga zsenge, rügyes felét sonkába tekerve sütöttem meg előző nap, de a töve sem volt annyira fás, fájt volna a szívem kidobni, így lett belőle spárgapüré (én akkor tekintem túl fásnak, ha nem megy bele a kés éle viszonylag könnyen). A gorgonzola-zöldspárga párosítás már többször jól bevált, így ez került a pürébe is. A legtöbb időt a spárga átpasszírozása vette igénybe, ezt leszámítva ez is az a fajta étel, ami elkészül, amíg megfő a tészta - nem tudom, ki hogy van vele, de én spárgaszezonban igyekszem legalább heti 2-3 alkalommal spárgát enni, zöldet is és fehéret is, egyszerűen nem tudok betelni vele.

Hozzávalók:

Egy csomag spaghetti, 2 csomag zöldspárga fásabb fele (de persze egész spárgából is készülhet, vagy csak a zsenge feléből, akkor még passzírozni sem kell), ízlés szerint 5-10 dkg gorgonzola (a Lidl-ben jó minőségű gorgonzola van elfogadható áron!), 3 ek. mascarpone, só, bors

A spárgavégeket (a nagyon fás darabok kivételével) megpároltam, majd kevés párolólével együtt botmixerrel pürésítettem és egy szűrőn átpasszíroztam, hogy ne maradjanak benne szálkás részek. A püréhez hozzákevertem a mascarponét és a gorgonzolát, sóztam-borsoztam (a sajt elég sós, így sok só nem kell bele), összeforraltam, majd az időközben kifőzött spaghettivel összeforgatva tálaltam. Önthetünk rá kevés extra szűz olívaolajat és morzsolhatunk a tetejére még egy keveset a gorgonzolából. 

Zöldspárgás-újhagymás-mozzarellás lepény

Ez most nem lesz egy bőbeszédű bejegyzés: volt itthon egy levelestészta, amit már muszáj volt felhasználni. Néhány szál zöldspárga felhasználásával ez a lepény lett belőle, szerintem nagyon jól mutat így a kerek piteformában, olyan, mint egy biciklikerék. 

Hozzávalók: 1 csomag levelestészta, 6 szál zöldspárga, 2-3 fej nagyobb újhagyma, 1 csomag mini mozzarella, só, bors

A levelestésztát beleillesztettem a kikent kerek piteformába (ez most nyújtandó levelestészta volt, nem az eleve kinyújtott fajta, tehát igyekeztem köralakúra nyújtani, majd levagdostam a túlnyúló részeket). Elhelyeztem rajta a hosszában félbevágott spárgákat és a karikára vágott újhagymát (csak a fejeket, a zöld részét nem), majd betettem a 220 fokra előmelegített sütőbe kb. 20 percre. Amikor elkészült, rádobáltam a félbevágott mozzarellagolyókat, kicsit megsóztam-megborsoztam, majd 1-2 percre visszatettem a forró sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon. Melegen volt a legfinomabb, amikor még lágy volt rajta az olvadt mozzarella.

Spárga-komló variációk 2. - Zöldspárgás-komlós fusilli

Újabb spárga-komló kombináció, most zöldspárgával, hiszen a komlóhajtás alapvetően egy vékonyka zöldspárgára emlékeztet. Ez is egy igazi nekem való villám-ebéd, amíg megfő a tészta, megpárolódnak a zöldségek is. A szűk keresztmetszet mindig a fotózás, amire már csak egy kattintásnyi időm marad, mert Regina addigra már éhes, Flóra megunja a piheőszékben üldögélést stb. Mindenesetre a kombináció az ízek szempontjából remekül működik, mostmár ideje lenne kitalálnom egy olyan spárgás-komlós ételt, ami jól is mutat, amiben látható a két zöldség hasonlósága. 

Hozzávalók (2-3 főre): 

egy csomag zöldspárga, 2-3 marék komlóhajtás, 1 doboz Philadelphia krémsajt, 1-2 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, só, bors, 1/2 csomag fusilli (pennével szerintem jobban mutatott volna, de Regina a fusillire szavazott:))

Felteszem a vizet a tésztához. A megmosott, felaprított zöldspárgát és a komlót olívaolajon párolni kezdem, rányomom a fokhagymát, sózom, borsozom. Ha forr a víz, bedobom a tésztát, közben a zöldségekre kevés vizet öntök, és takarék lángon hagyom párolódni. Mielőtt elkészülne a tészta, ráteszem a megpárolódott zöldségekre a krémsajtot, öntök hozzá keveset a tészta főzővizéből, hogy krémesebb legyen az állaga, majd a leszűrt tésztával összeforgatva tálalom. Ki kellene próbálnom sima krémsajt helyett kecskesajttal is, szerintem jól állna a komló-spárga párosnak.