Kerti rizottó

Pár hete készült már ez a rögtönzött ebéd, most jöttem rá, hogy még nem tettem fel a receptjét. Egyelnem kellett a veteményesben a répákat és az édesköményt, de nem volt szívem nem felhasználni a cuki kis színes répákat és a zsenge, ropogós édeskömény-kezdeményeket (sajnos az édeskömény-termesztés azóta kudarcba fulladt, ma dobtam az egészet a komposztba, a nagy szárazságban nem fejlesztett gumót, a szára fás és száraz lett, és a nagyrésze fel is magzott, újraültettem egy adagot, hátha még őszig lesz belőle valami). Miközben egyeltem, Regina felfedezte, hogy pár sárga cukkini is van már (azóta hihetetlen mennyiségben teremnek, el fogom árasztani a blogot cukkinis receptekkel:)), és nem tudott ellenállni a csábításnak, leszedett két kis cukkinit és egy virágot. Szedtünk egy kisebb csokornyi színes mángoldot is, meg egy-két fej lila újhagymát is kihúztunk. Mondtam neki, hogy akkor ez lesz a jó kertészek jutalma, a frissen leszedett zödségekből lesz az ebéd, ő meg nagyon lelkesen állította, hogy ő már minden zöldséget szeret, és meg is fogja enni. Sokszor megfigyeltem már, hogy sokkal szívesebben eszi az olyan zöldséget, aminek a termesztésében is részt vesz, de igazából nem mertem remélni, hogy tényleg meg fogja enni ezt a csupa zöldséges ételt. Ehhez képest még repetát is kért, és azóta is simán eszi a mángoldot meg a cukkinit, sőt, ma, amikor kihúzkodtuk a felmagzott édesköményeket, a kishúgával együtt boldogan rágcsált el néhány zsengébb édesköményszárat. Szóval ez a veteményes egyik fő haszna (azon kívül persze, hogy szinte alig kell zöldségeshez járni), Regina megszerette a zöldségeket:) A rizottó pedig tényleg szuper lett, pedig szentségtörő módon az előző napról maradt, kész rizzsel készítettem. Érződött benne az alapanyagok frissessége, a szemet gyönyörködtető színekről nem is beszélve.

Hozzávalók (2 főre):

2 kis cukkini (+ 1 cukkinivirág), egy marék apró répa (vagy egy nagyobb új sárgarépa), 1 fej új lilahagyma, édeskömény (nálam egy csokornyi egyelt édeskömény-kezdemény mindenestül, a gyökerével együtt, megfelel egy negyednyi édesköménygumónak kb.), 4-5 színes mángold szára (a leveleket külön használtam fel), 2-3 paradicsom (ez az egy, ami még nem saját, de már alakul az is:)), egy nagy bögrényi maradék főtt rizs, extra szűz olívaolaj, vaj, fél citrom leve, só, bors

A zöldségeket apróra daraboltam (nagyon apróra, megfigyeltem, hogy így sokkal jobban megeszi Regina). A hagymát, a cukkinit, a mándolgszárat és az édesköményt vaj és olívaolaj keverékén párolni kezdtem, sóztam, borsoztam (elég bőségesen), kevés vizet öntöttem rá, rácsavartam fél citrom levét, majd lefedve puhára pároltam. Mikor minden zöldség megpuhult, hozzáadtam a meghámozott és kockákra vágott paradicsomot és a felvagdosott cukkinivirágot, 1-2 percig még pároltam, majd belekevertem a főtt rizst. Hozzáadtam egy diónyi vajat, hogy krémes legyen, kicsit még sóztam-borsoztam, majd Reginával ketten megettük az egészet, és közben arról beszélgettünk, milyen jó dolog a saját veteményes:)

Bébiétel 1. - Édeskömény-répa-pasztinákpüré

Flóra lassan hét hónapos lesz, pár hete eszik gyümölcs- és zöldségpüréket. Az első időszakban gyakran veszek kész bio bébiteleket is (főleg gyümölcsöset, a zöldséges bébiételek javarésze tapasztalatom szerint ehetetlen, már a szaguk is borzasztó), de azért amikor csak lehet, igyekszem én készíteni az ételét. Szerencsére a két alapkaját, alma- és sütőtökpürét bőven tettem el a mélyhűtőbe még tavaly, almát nyáron, sajátot (sütőzacskóban sütve, turmixolva), sütőtököt ősszel, biót (szerencsére a lehető legfinomabbat sikerült kifognom, olyan édes, hogy ha nem én tettem volna el neki, biztos lennék benne, hogy cukrozva/mézezve van). A Reginánál is jól bevált módszer szerint időnként főzök egy nagyobb adag babazöldséglevest (később már babahúslevest), majd különböző arányokban lefagyasztom. A babák számára érdemes még akkor is biozöldségeket venni (vagy saját veteményesben termeszteni), ha magunknak nem szoktunk - az ő szervezetük még fokozottan érzékeny a vegyszermaradványokra, ráadásul a bio termékben sokkal több a vitamin, a tápanyag mint a sima boltiban. Mivel el nem ítélhető módon a babák az édes ízeket részesítik előnyben - az anyatej ugyebár édes, ehhez vannak szokva:) - érdemes olyan ételekkel kezdeni a hozzátáplálásukat, amelyek természetesen édesek (nem édesítettek!!!). Szerencsére a zöldségek között is bőven van édes ízű, és nem csak a sütőtök: ha jó minőségű az alapanyag és jól van elkészítve, édes a répa, a cékla, a pasztinák, meg természetesen az édeskömény és az édesburgonya. Mindegyik bevezethető a hozzátáplálás első hónapjaiban, és végtelen variációs lehetőséget biztosít. 

Ez a püré pár hete készült, amikor nagyon szép bio édesköményt kaptam (ültettem is, remélem, abból is lesz majd valami). Egy nagy édesköménygumót (nyugodtan mehet bele a zöldje is), egy nagyobb pasztinákot és 3 sárgarépát megtisztítottam, feldaraboltam, felöntöttem annyi forrásvízzel, ami ellepi, majd puhára pároltam. A legvégén dobtam mellé néhány szál petrezselymet a kertből, majd a főzővízzel együtt leturmixoltam, így pont jó lett az állaga. Isteni finom lett, édeskés, ízletes, fényévekre van az ízetlen bolti zöldségpüréktől. Kicsi adagokban lefagyasztottam, Flóra tegnap és ma is jóízűen bevágott egy adagot, persze úgy, hogy mindent összekent vele, de hát ez a babaetetés velejárója (nem viseli el a partedlit, ez van:))

Kacsamell mézes-balzsamecetes sült zöldségekkel és bordó kuszkusszal

Nem írom, hogy rosé kacsamell, mert bár annak terveztem, abban a stratégiai pillanatban, amikor ki kellett volna vennem a sütőből, épp Flórát szoptattam-altattam, a 3 és fél éves Reginát meg mégsem kérhetem, hogy vegye ki helyettem a sütőből... így 10 perccel többet sült a kelleténél, és már éppen nem rosé. Szerencsére ez az állagán nem rontott, így is ugyanolyan finom puha, omlós lett a hús. A köret a maradékfelhasználás jegyében készült, a hűtő zöldségesfiókjában volt 5 cékla, 1 nagy pasztinák és egy édeskömény, mindegyik kezdett már fonnyadozni, muszáj volt kezdeni velük valamit. (Az utolsó Napos oldalból származó biozöldségeim voltak, nagy bánatomra bezárt a bolt zöldséges része - honnan fogok most biozöldségeket venni??) Így aztán felvagdostam őket, a céklát előfőztem kicsit, hogy ne kelljen neki annyi idő a sütőben, majd betettem az egészet sülni. Regina viszont nem eszi meg a sült zöldségeket, ki kellett találnom valami nekivaló köretet is - erre a legegyszerűbb megoldás mindig a kuszkusz, nálunk ez a kedvenc köret, 5 perc alatt megvan, mindenki szereti. Akkor megláttam a cékla gyönyörű, bordó főzővizét, és egyből kitaláltam: avval csinálom meg a kuszkuszt, ez biztosan tetszeni fog Reginának, és legalább valami minimális az ő szervezetébe is bekerül a céklából. Bevált a terv, teljesen lenyűgözte a bordó kuszkusz, boldogan ette a puha kacsahús mellé - mondjuk azt nem részletezem, hogy nézett ki a széke körül a konyhapadló:)

Hozzávalók:
2 fél kacsamell, 5 kisebb cékla, 1 pasztinák, 1 édesköménygumó, 2 ek. méz, 1 ek. balzsamecetkrém, só, bors, extra szűz olívaolaj, 1 bögre kuszkusz

A zöldségeket megpucoltam, kockákra vágtam. A céklát kb. 10 percig előfőztem (a főzőlét nem öntöttem ki), majd a többi zöldséggel együtt jénaiba raktam, sóztam, borsoztam, hozzákevertem a mézet, a balzsamecetkrémet, meglocsoltam extra szűz olívaolajjal, és 200 fokra előmelegített sütőbe tettem. Kb. fél óra után a sütőt 120 fokra állítottam. A kacsamelleket bedörzsöltem sóval, majd forró serpenyőben a bőrös felükkel lefelé sütöttem 7-8 percig, majd a másik felüket is 3-4 percig. Ezután leöntöttem a kisült zsír nagyrészét, és a serpenyőt áttettem a 120 fokos sütőbe (felülre a kacsát, a zöldség maradt alul - ezt ki is lehetett volna venni, de akkor kihűlt volna, így jobbnak láttam bent hagyni, nem sült túl). 25-30 percet kellett volna sülnie, ez nekem most 40-re sikerült. Amíg sült a kacsa,    a cékla főzővizéből egy bögrényit egy kisebb lábosban felforraltam, majd beleöntöttem ugyanannyi kuszkuszt, lekapcsoltam alatta a főzőlapot és lefedtem. 5 perc múlva átkevertem egy kis olívaolajjal (és egy kevéssel a leöntött kacsazsírból) és megsóztam. A vékonyra vágott kacsamellet a sült zödségekkel és a bordó kuszkusszal tálaltam - igazán jól mutat együtt!

Mézben karamellizált édeskömény és paprika saláta kecskesajttal, bazsalikommal

Ez a meleg saláta volt a mai rögtönzött vacsorám. Az édeskömény nagy kedvencem, ez abból is látszik, hogy még nincs egy hónapos a blog, de ez már a harmadik édesköményes recept. Nyersen is szuper salátát készíthetünk belőle, de így, egy kis olívaolajon grillezve, mézzel karamellizálva egészen különleges lesz, bár veszít valamennyit az erőteljes ánizsízéből. Mivel ma is szedtem egy maréknyi salátaboglárkát (az éjszakai fagyok miatt még nem sok van), ezt is a tetejére dobtam a bazslikomlevelekkel együtt - minden falat friss zöldre szükségünk van ilyenkor - de természetesen enélkül is tökéletesen működik a recept.

Hozzávalók (1-2 adag):

Egy nagy édesköménygumó és egy nagy kaliforniai paprika fele (vagy értelemszerűen mindkettőből 1-1 kisebb), 1 ek. méz, 5 dkg friss kecskesajt, 5 levél bazsalikom, extra szűz olívaolaj, 1 tk. balzsamecet, só, bors (+ aki hozzájut, egy marék salátaboglárka)

Az édesköményt nem túl vékony szeletekre, a paprikát cikkekre vágjuk. Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, rádobjuk a zöldségeket, rácsorgatunk egy ek. mézet, sózzuk, borsozzuk és pár percig sütjük, amíg kissé karamellizálódik (nem kell megpuhulniuk a zöldségeknek, amikor kis színt kap az édeskömény, már jó, akkor finom, ha ropogós marad). Áttesszük egy tálba, rámorzsoljuk a kecskesajtot, rátépkedjük a bazsalikomot, és végül meglocsoljuk kevés extra szűz olívaolajjal és balzsamecettel.

Édesköménysaláta sárgarépával és mandarinnal

Az utóbbi hetekben hihetetlenül kívánom a friss zöldségeket, előfordult, hogy arról álmodtam, salátát szedek a veteményesemben. Gondolom, ez elsősorban a tél végi, vitaminhiányos időszak miatt van, amire nálam a szoptatás még rátesz egy lapáttal, a kis tejvámpírom minden tartalék vitamint kiesz belőlem :) Írtam már arról, hogy a boltban kapható zöldsalátákhoz nincs sok bizalmam, tele vannak vegyszerekkel. Így aztán igyekszem a most beszerezhető biozöldségekből kreálni különféle salátákat. A mandarin hirtelen jött ötlet volt, úgy éreztem, hiányzik még valami a zöldségek mellől, amivel ízre és színre is igazán friss, üde salátát kapok. Nem nyúltam mellé, a mandarin nagyon jól harmonizál az édesköménnyel. Annyira domináns ízű ez a két összetevő, hogy az öntetet nem akartam semmivel bonyolítani, csak citrom, extra szűz olívaolaj és kevés méz került bele.

Hozzávalók (3-4 adag): 

1 édesköménygumó, 1 nagyobb sárgarépa, 3-4 mandarin, 1/2 dl extra szűz olívaolaj, fél citrom leve, 1 tk. méz, só

Az édesköményt vékony csíkokra daraboljuk, a répát a zöldséghámozóval vágjuk papírvékonyra. A mandarint én simán csak cikkekre szedtem és a cikkeket keresztben kettévágtam, akinek sok ideje/türelme van, filézze, engem egyáltalán nem zavar, ha nincs filézve. Rálocsoljuk az olívaolajat, rácsavarjuk a citromot, teszünk hozzá egy kanál mézet és egy kis sót, és már kész is. Tényleg nagyon-nagyon finom.

Almás-krumplis édeskömény-krémleves mascarponéval és füstölt lazaccal

Mindig is szerettem az édesköményt, de az utóbbi hónapokban különösen gyakran készítek édesköményes ételeket. Ennek fő oka az, hogy a legtöbb zöldégtől, amit a téli időszakban fogyasztani szoktunk, fáj a kicsi Flóra hasa (persze ő csak közvetetten kap belőle, de még úgy is :)). Így az egész család a szoptatós kismamák diétás ételeit eszi, semmibe nem teszek hagymát, nincs brokkoli, karfiol, káposztafélék, hüvelyesek. Az édeskömény viszont kimondottan ajánlott, magjából még tea is készül a hasfájós babáknak. Krémlevesnek korábban még nem próbáltam, de pár napja gyönyörű friss édesköményt kaptam a Napos oldal-ban (elsősorban itt szoktam biozöldségeket beszerezni), és mivel az utóbbi napokban több gasztroblogon is olvastam édeskömény-krémlevesről, illetve az édeskömény és a lazac párosításáról, gondoltam, én is kifejlesztem a saját, diétás verziómat. Nem akartam túlvariálni a fűszerezést, hiszen az édeskömény és a lazac íze épp elég karakteres, de aztán megláttam a polcon  a Green Cuisine halakhoz való fűszerkeverékét, ami pont édesköménymag alapú, így abból tettem bele, szerintem jó választás volt. 

Egyébként a krémleves a világ egyik legjobb találmánya szerintem, egyszerűen elkészíthető, laktató, végtelen soféleképpen variálható, és a legjobb mód arra, hogy a lányommal minél több zöldséget megetethessek. Krémlevesként - főleg, ha magának szórhat bele egy kis reszelt parmezánt, pirított szalonnát vagy kenyérkockát - bármilyen zöldéget megeszik, olyat is, amire pl. párolva rá se nézne. 

Hozzávalók:

1 nagy édeskömény, 3 krumlpi, 2 alma, fél doboz mascarpone, 1 púpos teáskanál Green Cuisine Fish Seasoning fűszerkeverék (édesköménymag, petrezselyem, snidling, narancshéj, tárkony, turbolya), só, 5 dkg füstölt lazac, citrom

1. A zöldségeket és az almákat megtisztítjuk, feldaraboljuk, és kb. kétszeres mennyiségű vízben fetlesszük főni, hozzáadjuk a fűszerkeveréket is
2. Amikor megpuhultak (kb. fél óra), botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a mascarponét (egy 25 dkg-os doboz felét kb.), jól elkeverjük (lehet ismét botmixerrel akár, hogy sima legyen), megsózzuk, és még egyet forralunk rajta
3. Tálaláskor a tányérokba csíkokra vágott füstölt lazacot teszünk
4. Díszíthetjük az édeskömény félretett zöldjével, adhatunk hozzá pár csepp citromlét