Vega töltött gömbcukkini mángoldos-paradicsomos-sajtos töltelékkel

Indul a cukkiniszezon a Naspolyakonyhában:)) Idén először ültettem gömbcukkinit, remélem, ugyanannyira fogja szeretni a veteményesemet, mint a hagyományos és a sárga rokonai. Ez persze még nem a sajátom, az még egészen pici, de nem tudtam ellenállni neki a Lidl-ben. Nagyon praktikus a mérete, egy gömbcukkini pont egy adag, így akár azt is megtehetjük, hogy más-más tölteléket teszünk az egymás mellett sülő gömböcskékbe. A mángold viszont már saját:) Aki továbbra is azt gondolja, hogy a vegetáriánusok (na jó, én nem vagyok az, de sokkal hamarabb tudnék lemondani a húsról, mint a zöldségekről) csak rántott karfiolon és ízetlen, gyanús ételeken élnek - vagy ami még rosszabb, el sem tudja képzelni, mit eszik az, aki nem eszik húst - az javaslom, próbálja ki. A mángold bátran helyettesíthető spenóttal vagy más levélzöldséggel.

Hozzávalók (4 gömbcukkinihez):

Fél doboz (bő 10 dkg) mascarpone, egy zacskó mozzarella, 2 paradicsom, egy kisebb csokor mángold megpárolva,  5 dkg érett juhsajt (vagy parmezán, vagy más karakteres ízű sajt), fél bögre kuszkusz, ízlés szerint só, bors, szerecsendió, fokhagyma, zöldfűszerek

A gömbcukkiniet megmossuk, levágjuk a tetejüket, és egy kanállal kivájjuk a magos belsejüket (ezt nem kell kidobni, ha zsenge a cukkini és nem kemények a magjai, tökéletes lesz bármilyen zöldséglevesbe). Összekeverjük a mascarponét, az apróra vágott mozzarellát, a reszelt juhsajtot, a kockákra vágott paradicsomot. Hozzáadjuk a párolt mángoldot (nekem előző napról maradt, simán meg volt párolva olívaolajon, kevés sóval, citromlével, fokhagymával), a kuszkuszt (ez azért kell bele, mert remelkül összefogja a tölteléket, jó állagot ad neki), majd ízlés szerint fűszerezzük sóval, borssal, szerecsendióval, zöldfűszerekkel. A masszát beletöltjük a kivájt cukkinikbe, majd ha akarjuk, visszahelyezzük a tetejüket. Tepsibe tesszük a cukkiniket, öntünk alájuk kevés vizet, majd 200 fokos sütőben 45-50 perc alatt megsütjük. Köret tulajdonképpen nem is kell hozzá, hiszen van benne gabona is, zöldség is, sajt is, komplett fogás.

Frittata-variációk mángolddal, koktélparadicsommal - az őszi veteményes

Még mindig tart a mángoldszezon, bár nem nőnek akkorára a levelek, mint nyáron, de szép frissek, épek, öröm leszedni őket. Már csak hétvégente vagyunk Visegrádon, így ilyenkor igyekszem egész hétre elegendő zöldséget szedni, hozok be almát, birset... Ahhoz képest, hogy igazán nem foglalkoztam sokat a veteményessel (alig gyomláltam, sosem kapáltam, kb. az esti locsolás volt az egyetlen rendszeres tevékenység), és hogy semennyi előképzettségem, kertészeti szakértelmem sincs, nagyon sikeresnek minőségem eddigi kertész-pályafutásomat: egy csepp vegyszer nélkül, nem túl sok energia befektetésével is sikerült elérni, hogy április óta folyamatosan, tulajdonképpen napi szinten volt mit szedni a kertben: először salátaféléket, céklalevelet, retket, zöldhagymát, majd répát, hagymát, céklát, patisszont, a mángold, a cukkini és a paradicsom pedig hónapok óta folyamatosan terem, sőt, a koktélparadicsom szeptember óta húzott bele igazán, még mindig ontja az elképesztően ízletes cseresznyényi paradicsomokat. Van egy pár sütőtök is, és néhány édeskömény-gumó is elég jól alakul, ha minden igaz, még azokból is lesz valami. Szóval én csak biztatok mindenkit, akinek van pár négyzetméternyi kertje: megéri ültetni, egy kis veteményes fenntartása egyáltalán nem a hajnali kapálásról és az órákig tartó görnyedésről szól, és  azért a kevés munkáért bőven kárpótol az a leírhatatlan érzés, amikor a saját terményeiből főz az ember:)

A veteményes őszi ajándékai

A frittata - vagy ha tetszik omlett, lepény - zöldségekkel, ezzel-azzal felturbózva igen kedvelt vacsora nálunk, de könnyű ebédnek sem utolsó. Az a jó benne, hogy bármit lehet, a tojás remekül összefogja, egyben tartja a dolgokat, így rövid idő alatt egészséges, és nem utolsó sorban mutatós fogást dobhatuk össze. A paradicsommal nem árt vigyázni, mert túl nedvessé teheti, eláztathatja az ételt, de a gyönyörű kis koktélparadicsomok nagyon jól működnek itt is: ha jól csináljuk, egyben maradnak, vagy csak akkor sülnek szét, mikor a tojás már megszilárdult, így nem okoznak gondot, és isteni érzés ezekre a kis lédús ízbombákra ráharapni a frittatában. Készíthetjük serpenyőben - ilyenkor az a legjobb, ha a végén néhány percre betoljuk a grillfokozatra állított sütőbe, hogy a teteje is színt kapjon, de ez a mozzanat akár el is hagyható - vagy tehetjük egyből a sütőbe. A zöldségeken, gombán kívül keveretünk hozzá sajtokat (fetával, parmezánnal vagy mozzarellával is finom), túrót, ordát. Pontos recepteket nem írok, mert tényleg nincs rá szükség, nyugodtan a fantáziájára bízhatja magát az ember, szinte elronthatatlan étel, lényege a sok, és persze friss, lehetőleg házi (tanyasi, bio) tojás.

A legfelső, serpenyős változat úgy készült, hogy kevés olívaolajon apróra vágott bacont pirítottam, majd erre dobtam rá a frissen szedett bimbós pöfeteget. Friss kakukkfüvet morzsoltam rá, majd amikor a gomba megpárolódott, rádobtam a kis paradicsomokat, majd a villával felvert, sózott, borsozott tojással nyakonöntöttem (ha jól emlékszem, ez 6 tojás volt). Mikor már nagyjából megszilárdult, betoltam kicsit a grill alá, hogy a teteje egy kis színt kapjon.

Ez a verzió tulajdonképpen egy frittata és a jól bevált túrótortám (amit ordával is készítek időnként) keveréke. Úgy készült, hogy egy nagy csokornyi mángoldot olívaolaj és vaj keverékén, kevés víz hozzáadásával megpároltam, majd botmixerrel kicsit pürésítettem (nem teljesen krémesre). Ezután a mángoldpürét összekevertem 50 dkg friss ordával, fűszereztem (só, bors, szerecsendió, fokhagyma), adtam hozzá három evőkanálnyi búzadarát, majd belekevertem hat tojást. Kikent jénaiba tettem, és telepakoltam a tetejét koktélparadicsommal, kicsit bele is nyomkodtam. 200 fokos sütőben bő fél óra alatt megsült, isteni volt melegen és hidegen is.

A legutolsó verzióban a mángold nincs pürésítve, csak megpároltam, elkevertem egy jó adag fetával majd a felvert tojásokkal, és 200 fokos sütőben pirosra sütöttem.

Jó étvágyat!

Őszi zöldségleves quinoával és kölessel- még mindig a veteményesből

Nagyon elmaradtam a bejegyzésekkel ebben a hónapban. Vége a nyárnak, visszaköltöztünk Budapestre, Regina elkezdte az óvodát, Flóra elkezdett járni (és mindenhová fel tud mászni:)) - sok változás ez így egyszerre, amíg nem alakul ki az új életritmusunk, nehezen találok időt a blogírásra. Pedig főzni persze főzök, és megszakad a szívem, hogy Regina az oviban mondjuk dínófalatkákat kap ebédre, meg virslit valami főzeléknek nevezett izével.... Mondta az óvónő, hogy nagyon keveset eszik, én meg igyekeztem diplomatikusan elmagyarázni, hogy hát nem ilyen ételekhez van szokva... Az a nehéz ebben, hogy nem mondhatom neki azt, hogy ne egye az ovis kaját, sőt, pont hogy meg kell dicsérnem, ha jóízűen megevett valamit. Értem én, hogy párszáz forintból nem lehet csodákat tenni, de azért az az agyonsózott, húst szerintem sosem látott dínófalatka egy kicsit kiborított:( Délután-este mindenesetre igyekszem minél egészségesebben etetni.

Szóval már csak hétvégenként jövünk ki Visegrádra, és hál'Istennek még olyan jól tartja magát a veteményes, hogy egész héten abból főzök, amit hétvégén betakarítok: mángold, cukkini, paradicsom, répa, cékla, és most kezd érni a sütőtök is. Meg persze a rengeteg alma, birs, és idén először őszibarack is volt bőven (szép sorban utolérem majd magamat a bejegyzésekkel talán, és akkor írok a szeptemberi lekvárokról, meg a bébiételnek eltett gyümölcspürékről is). Ezt a levest pár hete, egy hűvösebb napon főztem - a gabonáktól tápláló, egytálétel-jellegű lett, és isteni érzés volt, hogy minden benne lévő zöldséget én termeltem:)

Hozzávalók (4-6 főre):

2 közepes cukkini, egy csokor színes mándold, fél kiló paradicsom, 6-8 kicsi répa (minirépáim lettek a veteményesben, nem nőttek nagyobbra), 2 gerezd fokhagyma, fél bögrényi köles, fél bögrényi quinoa, 2 dl tejszín (nálam most zabtejszín volt, mert Flórának is adtam belőle), só, bors, római kömény, kurkuma, extra szűz olívaolaj

A cukkiniket felkockáztam, a mándoldot durvára daraboltam. Kevés olívaolajon kicsit megpirítottam a fokhagymát, majd rádobtam a zöldségeket (a cukkinit, a minirépákat - egészben, és a mángoldszárakat). Kicsit sóztam, kevergettem, majd felöntöttem vízzel (Visegrádon forrásvízzel főzünk, Bp.-en van fordított ozmózisos víztisztítónk). Néhány perc után beledobtam a mángold leveles részét is, hozzáadtam a gabonákat, majd takarék lángol lefedve főztem, míg a zöldségek és a gabona is megpuhult (úgy fél órát). Az utolsó pár percben adtam hozzá a feldarabolt paradicsomot, fűszereztem, majd hozzáadtam a tejszínt. Ezután már csak egyet forraltam rajta. Tálaláskor csepegtethetünk rá kevés citromlét, extra szűz olívaolajat, és a parmezán is határozottan jól áll neki (ez már csak fotózás után jutott eszembe, éhes voltam, nem fényképeztem újra:))

Mángoldos rizottó az 51. VKF!-re

Már megint a megunhatatlan mángold... Nem kellett sokat gondolkodnom, mit készítek az 51. VKF!-re,  amelynek témájául Nyárikonyha a levélzöldségeket, zöldfűszereket választotta ki - a mángold még mindig gyönyőrűen terem a veteményesben, jobb alapanyagot nem is akarhatnék a témához. Tulajdonképpen hamis rizottó, hiszen a rizst külön főztem meg, de mióta láttam a TV paprikán egy cuki kövér idős olasz szakácsot (sajnos a neve nem ugrik be), aki szintén így készít rizottót, és esküszik rá, hogy így is ugyanolyan jó, már nincs lelkiismeret-furdalásom emiatt:)

Hozzóvalók: egy nagy csokor színes mángold, 10 deka rizs (nálam vadrizses színes rizskeverék), 2 gerezd fokhagyma, vaj, extra szűz olívaolaj, só, bors, szerecsendió, a tálaláshoz kemény kecskesajt vagy parmezán

A mángoldot jól megmostam, feldaraboltam, és vaj-olívaolaj keveréken párolni kezdtem. Sóztam, borsoztam, rányomtam a fokhagymát, kevés vizet adtam hozzá, és lefedve hagytam puhára párolódni. Közben előírás szerint megfőztem a rizskeveréket. Amikor mindkettő elkészült, a rizst a mángoldhoz adtam, összekevertem, szerecsendiót reszeltem rá, kicsit még borsoztam. A koronát egy jó nagy evőkanálnyi házi vaj tette fel rá, amit a nagymarosi piacon vettem egy termelőtől - teljesen más ízű, mint a bolti vaj, van valami vadság az ízében, fantasztikusan feldobta a rizottót. Szintén termelőtől vásárolt érett kecskesajttal tálaltam.

Mángoldos krumpli kecskesajttal

Az utóbbi hetekben ez lett a kedvenc ételünk. A mángold tényleg szuper növény, nem lehet eleget ültetni belőle. Folyamatosan szedhetjük nagy, erőteljes leveleit, nem magzik fel, mint a spenót (második évben már igen, de előtte már kora tavasszal kihajt, és még a felmagzás előtt párszor megebédelhetünk belőle), és rengetegféleképpen elkészíthetjük. Idáig gyakrabban ettük tésztával, de mióta ezt a krumplis-kecskesajtos verziót kikísérleteztem, háttérbe szorult a tésztás változat. Szerencsére egész nyáron lehetőségem van termelői piacon venni a jobbnál jobb sajtokat (Nagymaroson és Tahiban, és a hírek szerint hamarosan már Visegrádon is:)), valamilyen erőteljesebb íző, érettebb kecskesajtot szoktam beletenni, de érett, karakteres tehén- (vagy persze juh-) sajttal is szuper. A szeletelt, csomagolt bolti sajtokat viszont teljesen műanyagízűnek érzem, mióta rákaptam a termelői sajtokra. Ezeknek az ízén, illatán, állagán érződik, hogy egy állat tejéből készültek, erdetük, történetük van, a nagyüzemi társaikkal ellentétben. Szóval, aki teheti, termelői sajttal dobja fel, de persze az igazán jó minőségű bolti sajtok is megteszik (mondjuk cheesland trappistával nem érdemes próbálkozni:))

Hozzávalók (4 főre):

6 nagyobb krumpli, egy nagy csokor mángold, 2 dl tejszín, 10 dkg érett kecskesajt, só, bors, szerecsendió, extra szűz olívaolaj

A krumplikat megfőzzük (én a héjában főttet jobban szeretem, de persze lehet pucolva, felvágva is), a mángoldot alaposan megmossuk, feldaraboljuk (a szárat pár centis darabokra, a leveleket csak durván), és kevés olívaolajon párolni kezdjük. Kevergetjük, míg kicsit összeesik, majd sózzuk, öntök hozzá kevés vizet, és lefedve addig pároljuk, míg a szára is megpuhul (kb. 10 perc). A megfőtt krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, majd a megpárolódott mángoldhoz adjuk. Felöntjük a tejszínnel, szerecsendiót reszelünk bele (ez fontos, nagyon jól illik ehhez a tejszínes-mángoldos ízhez!), majd ízlés szerint sózzuk-borsozzuk, összeforraljuk. Végül belereszeljük-belemorzsoljuk a sajtot. Nekem önmagában is tökéletes ebéd, de köretként is el tudom képzelni mondjuk grillezett csirkehúshoz. Sőt, hidegen is finom, én aztán igazán nem szeretem az ebédmaradékot enni vacsorára, szinte soha nem fordul ez elő, de ezzel az étellel kétszer is kivételt tettem, mert olyan jól nézett ki a hűtőben a hideg mángoldos krumpli. 

Mángoldos krémsajt-mártogatós sárga cukkinivel

Mángold és cukkini, meg még néhány zöldfűszer a kertből... Szinte minden nap szerepelnek az étrendünkben, és még mindig nem unjuk. Ezek teremnek a legszebben, legbővebben, és én boldogan variálom a végtelenségig a saját zöldségeket, baromira élvezem, hogy alig kell zöldséget vennünk. Ez a mártogatós vacsorára készült, de előételnek vagy partikra is szuper lehet. 

Ha eljutok a nagymarosi piacra, mindig veszek egy jó adag házi tejfölt, joghurtot krémsajtkészítés céljából. Most is így volt, egy szűrőre tett konyharuhában szépen lecsöpögtettem a tejfölt és a joghurtot, másnapra isteni finom, sűrű krémsajtot kaptam. Szokás szerint zöldfűszerekkel akartam kikeverni, aztán megláttam a délután megpárolt mángoldot, amit le akartam fagyasztani télire. A kakukkfű és a bazsalikom mellé így egy jó maréknyi puhára párolt mángoldot is tettem a krémsajtba, majd aprítóban pürésítettem. Került bele még egy fél maréknyi legújabb felfedezettemből, a kövér porcsinból is -mostanáig kigyomláltam és a komposztra dobtam, de mióta megtudtam, hogy az egyik legegészségesebb növény, gondosan karókat tűztem a veteményesben talált példányok mellé, hogy még véletlenül se nézzük gyomnak, és boldogan teszem mindenbe, amibe csak lehet:). Hogy a mindennnapi cukkini-adagom is meglegyen, leszedtem 2-3 kisebb, arasznyi sárga cukkinit (ilyenkor még egészen zsenge, héjastul-magostul eszem nyersen minden nap salátákba vagy szendvics mellé), hasábokra vágtam, ezt mártogattam a mágoldos krémsajtba. 

Aki meg szeretné kóstolni a veteményesemben termett cukkinit, jelentkezzen a cukkinijátékra:)

Kerti rizottó

Pár hete készült már ez a rögtönzött ebéd, most jöttem rá, hogy még nem tettem fel a receptjét. Egyelnem kellett a veteményesben a répákat és az édesköményt, de nem volt szívem nem felhasználni a cuki kis színes répákat és a zsenge, ropogós édeskömény-kezdeményeket (sajnos az édeskömény-termesztés azóta kudarcba fulladt, ma dobtam az egészet a komposztba, a nagy szárazságban nem fejlesztett gumót, a szára fás és száraz lett, és a nagyrésze fel is magzott, újraültettem egy adagot, hátha még őszig lesz belőle valami). Miközben egyeltem, Regina felfedezte, hogy pár sárga cukkini is van már (azóta hihetetlen mennyiségben teremnek, el fogom árasztani a blogot cukkinis receptekkel:)), és nem tudott ellenállni a csábításnak, leszedett két kis cukkinit és egy virágot. Szedtünk egy kisebb csokornyi színes mángoldot is, meg egy-két fej lila újhagymát is kihúztunk. Mondtam neki, hogy akkor ez lesz a jó kertészek jutalma, a frissen leszedett zödségekből lesz az ebéd, ő meg nagyon lelkesen állította, hogy ő már minden zöldséget szeret, és meg is fogja enni. Sokszor megfigyeltem már, hogy sokkal szívesebben eszi az olyan zöldséget, aminek a termesztésében is részt vesz, de igazából nem mertem remélni, hogy tényleg meg fogja enni ezt a csupa zöldséges ételt. Ehhez képest még repetát is kért, és azóta is simán eszi a mángoldot meg a cukkinit, sőt, ma, amikor kihúzkodtuk a felmagzott édesköményeket, a kishúgával együtt boldogan rágcsált el néhány zsengébb édesköményszárat. Szóval ez a veteményes egyik fő haszna (azon kívül persze, hogy szinte alig kell zöldségeshez járni), Regina megszerette a zöldségeket:) A rizottó pedig tényleg szuper lett, pedig szentségtörő módon az előző napról maradt, kész rizzsel készítettem. Érződött benne az alapanyagok frissessége, a szemet gyönyörködtető színekről nem is beszélve.

Hozzávalók (2 főre):

2 kis cukkini (+ 1 cukkinivirág), egy marék apró répa (vagy egy nagyobb új sárgarépa), 1 fej új lilahagyma, édeskömény (nálam egy csokornyi egyelt édeskömény-kezdemény mindenestül, a gyökerével együtt, megfelel egy negyednyi édesköménygumónak kb.), 4-5 színes mángold szára (a leveleket külön használtam fel), 2-3 paradicsom (ez az egy, ami még nem saját, de már alakul az is:)), egy nagy bögrényi maradék főtt rizs, extra szűz olívaolaj, vaj, fél citrom leve, só, bors

A zöldségeket apróra daraboltam (nagyon apróra, megfigyeltem, hogy így sokkal jobban megeszi Regina). A hagymát, a cukkinit, a mándolgszárat és az édesköményt vaj és olívaolaj keverékén párolni kezdtem, sóztam, borsoztam (elég bőségesen), kevés vizet öntöttem rá, rácsavartam fél citrom levét, majd lefedve puhára pároltam. Mikor minden zöldség megpuhult, hozzáadtam a meghámozott és kockákra vágott paradicsomot és a felvagdosott cukkinivirágot, 1-2 percig még pároltam, majd belekevertem a főtt rizst. Hozzáadtam egy diónyi vajat, hogy krémes legyen, kicsit még sóztam-borsoztam, majd Reginával ketten megettük az egészet, és közben arról beszélgettünk, milyen jó dolog a saját veteményes:)

Mángold mozzarellás-zöldfűszeres puliszkával

Szépen nőnek a kertben a mángoldok, ha minden jól alakul (pl. nem eszik le a vaddisznók, mint tavaly jópár alkalommal...), heti 1-2 mángoldos ebéd biztosan lesz idén nyáron. Tavaly csak sima, zöld szárű mángoldot ültettem, idén szerencsére sikerült színes fajtákat is szereznem a neten. Rengeteget ültettem, nem tudok betelni sem az ízével, sem a látványával. Most szedtem először a színesekből, és a lehető legegyszerűbb módon készítettem el: olívaolajon párolva, citrommal, sóval, borssal. Köretként az előző napról maradt puliszkát turbóztam fel kicsit, nagyon jól passzoltak egymáshoz, remek vega ebéd lett belőle (a család férfitagjai pörköltet ettek puliszkával, vega nővérem és én ettük ezt a szép színes lányos ebédet:)). Isteni finom, szerintem sokkal jobb a spenótnál, termeszteni is könnyebb, nem magzik fel, tavasztól őszig folyamatosan szedhető, és nem utolsó sorban gyönyörű!

Hozzávalók (2 adaghoz): egy köteg mándold, extra szűz olívaolaj, só, bors, fél citrom leve

A puliszkához: egy tányérnyi natúr puliszka/polenta (én már kész, előző nap főzött puliszkából készítettem, egyébként úgy 20 deka kukoricadarát főzzünk meg forró vízben), egy csomag mozzarella, zöldfűszerek ízlés szerint (nálam peterezselyem, bazsalikom, kakukkfű, zöldhagyma- és fokhagymaszár), só, bors

A mángoldot alaposan megmostam, a szárakat levágtam és 1-2 centis darabokra vágtam, a leveleket durvára vagdostam. Olívaolajat melegítettem egy serpenyőben, majd először a szárakat dobtam rá (ennek több idő kell, hogy megpuhuljon), és csak pár perc múlva a leveleket. Megsóztam, borsoztam, citromot facsartam rá, öntöttem alá kevés vizet, és lefedve rövid ideig pároltam (8-10 pecig kb.). a pulidzkát összekevertem a lereszelt mozzarellával és a felaprított zöldfűszerekkel, sóztam-borsoztam, majd pár percig kevergettem egy forró serpenyőben, míg felforrósodott, és elolvadt benne a sajt.

Mángoldos-fetasajtos spaghetti fekete olajbogyóval

Pár napja gyönyörű, friss mángoldot kaptam a Napos oldalban. Tavaly a saját veteményesemben is szépen termett a mángold, és alig várom, hogy újra azt szedhessem (elvileg az egyik legkorábban kihajtó leveles zöldség, így talán pár hét múlva már szedhetem is), de addig is nagyon megörültem a boltban kapottnak, mert hihetetlenül kívánom a friss zöldségeket. A mángoldot én sokkal jobban kedvelem a spenótnál, különösen szeretem a vastag, ropogós levélnyelét, amit akár külön fogásként is elkészíthetünk. Gyakran készítek belőle meleg salátát, de tésztákhoz is nagyon szeretem. Nyáron nagyon sokszor ettünk mángoldos-fetás-paradicsomos tésztát (persze saját mángoldból és paradicsomból), ez most annak egy paradicsom nélküli, kevésbé nyárias, de nem kevésbé finom változata.

Hozzávalók (4 adag):

1 csomag spaghetti, 1 nagy tő/csokor mángold, 2 dl főzőtejszín (adalék nélküli), 10-15 dkg mascarpone, 15-20 szem fekete olajbogyó, 3 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, fél citrom leve, só, bors

Elkészítés:

1. A mángoldot alaposan megmossuk, a levélnyeleket kb. 1 centis darabokra, a zöld leveleket csíkokra vágjuk
2. Feltesszük főni a vizet a tésztához
3. Egy nagyobb serpenyőben olívaolajat hevítünk, beleobjuk a feldarabolt fokhagymát és a mángolt szárát, kicsit megsózzuk (nem kell nagyon, mert a feta is sós), kevergetjük
4. Ha felforrt a víz, beledobjuk a tésztát
5. Néhány perc után hozzáadjuk a mángold leveleit is, rácsavarjuk a cirtomot, kevergetjük, amíg a levelek kissé megfonnyadnak, majd felöntjük a tejszínnel, belekeverjük a mascarponét, takarékra tesszük, lefedjük és hagyjuk összefőni, néha megkeverjük
6. Mielőtt elkészül a tészta, belemorzsoljuk a fetát, hozzáadjuk a fekete olajbogyót
7. A tésztát leszűrjük, meglocsoljuk kevés extra szűz olívaolajjal, majd a mángoldos szósszal tálaljuk