Évek óta mondja a férjem szinte minden ebéd után, hogy "ezt a receptet le kellene írnod". Most végre elkezdem, hátha más is szívesen olvassa. Távolról sem vagyok profi szakács, viszont nem okoz gondot gyorsan összedobni egy finom ebédet olyankor sem, amikor szinte semmi sincs itthon, és még a két kislányom is rajtam lóg. A nagyobbik, Regina (3 éves) már lelkesen segít mindenben, simán felsorolja egy egyszerűbb recept hozzávalóit, bedugdossa a csirke bőre alá a fokhagymagerezdeket, vagdossa a tompa késsel is vágható alapanyagokat, keveri, gyúrja a süteménytésztákat. A kicsi Flóra (3 hónapos) még csak a pihenőszékéből figyeli az eseményeket, de remélem, 1-2 év múlva ő is boldogan fog segíteni a főzésben, és felnőtt korukban egyikük sem zacskós levesen és gyorséttermi kaján fog élni.
Bár rengeteg receptet olvasok, ritkán főzök recept után, általában szabadon variálom az épp rendelkezésre álló alapanyagokat. Leginkább a mediterrán, azon belül is az olasz konyhát kedvelem, hogyományos magyaros fogásokat nem szoktam készíteni. Nem vagyok vegetáriánus, de gyakran főzök húsmentes ételeket, igyekszem minél többféle zöldséget megismertetni és megszerettetni a lányommal.
Néhány éve elkezdtem kertészkedni, és rájöttem, hogy a lehető legnagyobb öröm a saját kertemben szedett, vagy a környező erdőkben, réteken gyűjtött alapanyagokból főzni. Tavaly nyáron hihetetlen mennyiségű cukkini termett a kerteben, szerintem legalább százféle ételt készítettem belőle, de senki sem panaszkodott, hogy már megint cukkinit eszünk. Már alig várom a tavaszt, amikor salátaboglárkát, komlórügyet és friss csalánt szedhetünk, és elkezdhetek ismét a veteményessel foglalkozni.
Első blogreceptemnek - a blog nevéhez illően - naspolyás ételt választottam. Mi most hétköznapi ebédnek ettük, de ünnepi fogásként is megállná a helyét.
Rosé kacsamell narancsos-balzsamecetes naspolyaszósszal, pasztinákos krumlipürével
Hozzávalók:
Két kisebb kacsamell, 1 narancs, 1 dl nasopolyapüré (vagy kb. 10 szem naspolya), 1 teáskanál narancsos balzsamecetkrém, 1 teáskanál méz, 4 nagyobb bio krumpli, 1 bio pasztinák, vaj vagy biomargarin, só, fehérbors
A naspolya, Regina őszi-téli kedvence a kertünkben termett, még december elején tettem el belőle két kis üvegnyi naspolyapürét - ehhez a naspolyák két végét levágtam és feltettem főni annyi vízben, amennyi épp ellepi, majd miután pürés állagú lett, szűrőn átpasszíroztam, és forrón befőttesüvegbe tettem.
A fotó minősége borzasztó, nem voltam felkészülve az ételfotózásra, a mobilom kaptam elő hirtelen... De az étel valóban nagyon finom!
- A sütőt előmelegítem 120 fokra
- A kacsamelleket sóval és fehérborssal bedörzsölöm, bőrös felükkel lefelé forró serpenyőbe teszem, 8 percig sütöm, majd megfordítom, és a másik felüket is sütöm további 3-4 percig
- Amíg a serpenyőben sül a kacsa, meghámozom és felvágom a krumplit és a pasztinákot, és enyhén sós vízben puhára főzöm
- A kacsamelleket hőálló edénybe teszem, és átteszem az előmelegített sütőbe (lehetne serpenyőstül is, amennyiben fém a nyele - ebben az esetben a kisült zsírt öntsük le, és tegyük félre -, de az enyém nem fér be a sütőbe:)) kb. 30 percre
- A narancs levét, a naspolyapürét, a balzsamecetkrémet, a mézet és egy kanálnyi kacsazsírt kevés sóval és borssal elkezdem főzni, hogy kicsit besűrűsödjön a mártás
- A puhára főtt krumlpit és pasztinákot áttöröm, biomargarinnal, főzővízzel és kevés kacsazsírral kikeverem, sózom, borsozom (én úgy szeretem, ha kicsit darabos, nem teljesen pürés az állaga)
- A kacsamelleket kiveszem a sütőből, vékony szeletekre vágom - az egész fogás elkészül 45 perc alatt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése