Tavaly, mire megtudtam, hogy az orgona ehető, épp véget ért az orgonaszezon, elvirágoztak a kertünkben levő bokron az utolsó virágok is. Idén résen voltam, mert mindenképp ki akartam próbálni, milyen ízű az orgona. Reginát sikerült meggyőznöm, hogy remek szórakozás a kis virágokat egyenként kihúzkodni, így kis Hamupipőkeként boldogan tépkedte velem a virágokat úgy fél órán át:) Végülis úgy 3 dl-nyi virág lett, ebből készült 2 kisebb üvegyni orgonazselé - ennél több Flóra mellett nem fér bele az időmbe mostanság.
A virágokra kb. ugyanannyi vizet öntöttem (3-4 dl-t), majd állni hagytam 1-2 órán át. Ezután kevés citromlével együtt felforraltam, majd átszűrtem a lét (jól kinyomkodtam, ekkor jött ki a legtöbb lila színanyag, egy halvány lilásszürke massza maradt csak a virágokból). A gyönyörű lila léhez úgy 3-4 evőkanálnyi nyírfacukrot adtam (nem akartam túlcukrozni, hiszen nem a cukorral akartam sűríteni), újra felfőztem, majd agar-agarral besűrítettem. Mire kihűlt, szép, áttetsző zselé lett belőle. Szerettem volna valamilyen orgonás édességhez felhasználni (fagyin vagy panna cottán gondolkodtam), de mire időm jutott volna rá, elvirágzott az orgona... Majd jövőre még jobban időzítek, az elkészült 2 üvegnyi zselé méltó felhasználásán pedig még gondolkodom egy ideig:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése