Eperlekvár háromféleképpen (mentával, bodzával és rózsaszirommal)

Eléggé elkéstem ezzel a bejegyzéssel, már jópár hete vége az eperszezonnak. Igazából ötfélét terveztem, de nem jutott idő az összes variációra. Csak 5 kiló eperet mertem rendelni egyszerre (közel van Tahitótfalu, így nem volt nehéz finom eperhez jutni), de féltem, hogy nagyobb mennyiséggel nem boldogulok a lányok mellett, aztán mire észbe kaptam, vége lett az eperszezonnak. Így a levendulás és a bazsalikomos eperlekvár kimaradt, majd talán málnával és sárgabarackkal kipróbálom ezeket az ízvariációkat is. 

Az megtisztított eperhez (kb. 4,5 kg lehetett tisztítva) úgy 70 dkg nyírfacukrot adtam, majd egy nagy fazékban főzni kezdtem. Mikor levet engedett, merőkanállal kikanalaztam úgy fél liternyit, és két kis üvegben eltettem szörpnek. Mikor kicsit besűrűsödött a lekvár, háromfelé osztottam. Az egyik adaghoz rózsaszirmot tettem (úgy két nagy maréknyit), a másikhoz egy jó nagy maréknyi mentalevelet (apróra vágva), a harmadikhoz úgy 15 bodzavirágot (a száráról lepergetve az apró virágokat, így nem zavaró, hogy benne maradnak). Rövid ideig főztem még mindegyiket, hogy az ízek összeérjenek, majd a rózsáshoz agar-agart, a másik kettőhöz egy-egy csomagnyi Dzsemfix 3:1-et tettem. Forrón befőttesüvegekbe tettem, lezárás után pár percre fejre állítottam az üvegeket, majd dunsztba tettem őket. Maradt mindegyikből egy kis kóstolónyi adag, egyik jobb, mint a másik. A mentás friss, nyári ízű, a bodzáson nagyon jól érződik a virág zamata, a rózsás különleges, egzotikus jellegű lett. A sima eperlekvár is nagyon finom persze, de igazán jót tesznek neki ezek a plusz ízek, így mindegyik üveg felbontása más-más nyári ízt, nyári hangulatot idéz majd fel télen, és az különösen jó érzés, hogy ha az eper nem is saját termesztésű, a rózsaszirmot, a bodzát és a mentát magam szedtem hozzá. Szép lassan megtelik a kamrapolc, lesz mit a reggeli pirítósra kenni egész évben anélkül, hogy bolti lekvárokat vásárolnék. És ami a legjobb az egészben, hogy minden alkalommal, amikor kibontunk egy saját készítésű lekvárt, Reginával felidézzük, hogyan-mikor készítettük, beszélgetünk a nyárnak arról az időszakáról, amikor termett az adott gyümölcs, így nem csak a nyári gyümölcsök ízét őrizzük meg, hanem a nyár emlékeit is.